Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
12 6. Eddigi fejtegetéseinket a hatodik fokozat tárgyalása világítja meg egészen, vagyis a jelzálogjognak az az esete, mikor keletkezése még semmi vonatkozásban sem valószínű, hanem csupán a tulajdonos szándéka. Ily esetben a tlkvben ez a szándék kitüntethető.'1 Kétségtelen, hogy itt még hiányzik teljesen a kötelmi viszony, s ez a körülmény kifejezést nyer ebben a feljegyzésben, tehát itt nem is lehet zálogjogról szólani, nincs meg semmi azokból a kellékekből, melyek a zálogjog keletkezéséhez szükségesek, csupán csak az ennek a feljegyzésnek következménye, hogy a tulajdonos jogot nyer, hogy a feljegyzéstől számított 60nap alatt1 2 a jelzálogjogot annak javára s oly ösz- szeg erejéig, mint a mit a tlkvben szándékakép kitüntetett, bekebelezhesse. Vagyis e feljegyzéssel a tulajdonos se nem szerez, se nem enged jogot, neki joga a bekebelezés engedése e nélkül is, a feljegyzésben említett személy pedig ennek daczára sem követelhet bejegyzést. A bejegyzésnek czélja csak az, hogy a tulajdonos esetleg időközben keletkező, tehát előbbi jelzálogjogokat megelőző rangsorral engedhessen jelzálogjogot, a tulajdonos tehát biztosítja magának e jogot. Miután azonban őt e jog úgy is illeti, a feljegyzésnek csak harmadik személyekkel szembeni viszonyban van jelentősége. Ez a jelentőség pedig abban nyilvánul, hogy az a hitelező, kinek jelzálogjoga később keletkezett, de ilyen feljegyzés már létezett, nem kell, hogy az előbb keletkezett jelzálogos hitelezővel a rangsorátengedés iránt szerződjék, mert a nélkül is megelőzi. A fenti öt fokozat és e hatodik között azonban lényeges különbségek vannak. A míg amazoknál két fél szerződéses viszonya előzte meg a tlkvi bejegyzést, addig itt ily viszony még nem állapítható meg. Az előbbieknél a törvény a zálogjognak keletkezését oly biztosra veszi, hogy már keletkezése előtt megengedi tlkvi bejegyzését, illetve e jogot zálogjognak nevezi, mely csak a tulajdonossal s mindenkivel szemben biztosított jog arra nézve, hogy a zálogjog a követelés keletkezte alapján minden esetre bekebeleztessék. A hatodik fokozatnál a tulaj1 Az 1859. évi aug. 1-seji ig. min. rend.; az erdélyi tkvi rdt. 118/a T. 537. §. ném. ptk. 881. §. 2 Az 1859. évi aug. 1-seji ig. min. rend. 4. §. 92
