Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
13 donos nyer csak jogot a másokat megelőző rangsorban való zálogjog engedése iránt. Mind a két esetben csak a rangsor biztosítása képezi az intézmény czélját, az előbbinél harmadik személy kikényszeríthető jogot nyer, sőt zálogjogot a követelés előtt, az utóbbiban a tulajdonos rangsorjogot. Hogy e jogot az elmélet nem nevezheti zálogjognak, míg követelés nincs, az kétségtelen; az már most a kérdés, hogy czélszerű-e az élet s a tételes jog szempontjából is zálogjognak nevezni, sőt neki oly hatályt tulajdonítani, mint a zálogjognak. Mire van szüksége a jogosultnak ? Arra, hogy érdeke védelemben részesüljön. Ez pedig megtörténik, ha elsőbbsége a keletkezendő követelés tekintetében létesülő zálogjog számára biztosítva van, mert jogának végső tartalma is csak az, hogy követelésének keletkezése esetén zálogjogot nyerjen. A jogszabályoknak, melyek ide vonatkozólag rendelkeznek nincs is más czéljuk, még ha használt kifejezéseik talán arra engednének is következtetni, hogy a zálogjog már fennálló. A jogosult kellő védelemben részesül a rangsorjog által, vagyis az által is, ha a tlkvben kitüntetést nyer, hogy egy bizonyos helyen megfelelő összeg erejéig való zálogjog bekebelezéséhez minden további engedély nélkül joga van, csakhogy ez a tlkvi hatóságok dolgát nagyon megszaporítaná. Ezért nem czélszerű a külön bejegyzés parancsoló előírása, de megengedni a lehetőséget a bizalmatlan tulajdonosnak helyes volna. Az anyagi jog elveit azonban az ily ezélszerüségi, jobban mondva, pénzügyi szempontoknak nem szabad befolyásolni, s ezért nem szabad elzárkózni annak az elismerésétől, hogy más az a jog, mely a létező követelés fennállásakor, más az, mely ez előtt illeti a zálogjogra feljogosítottat; s szintén más, azaz nem zálogjog az a jog, melyet a tulajdonos biztosít magának a megterhelési szándék feljegyzésével. b) Fennállhat-e a zálogjog a követelés megszűnése esetén? Ha a zálogjog járulékos jog, akkor a követeléssel megszűnik, ha a zálogjog, illetve a követelés megszűnése daczára marad fenn valamelyes jog, az nem lehet zálogjog, csak rangsorjog. A tételes jog azonban nem oldja meg ilyen egyszerűen a kérdést, mert különbséget tesz zálogjog és jelzálogjog között; a 93
