Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
98 díjrészleteket nem fizeti, akkor a biztosítás megszűnik. Tehát teljes-tanácsülési döntvény volt ahhoz szükséges, hogy a törvényt így magyarázzuk és nem a törvény, hanem ezen teljes- tanácsülési döntvény adta meg az alapot arra az áldatlan állapotra, a mely azóta uralkodik. A bíróságok azután tovább mentek és az életbiztosítás tekintetében meghozott ezen, nézetem szerint, helytelen döntvényt alkalmazták a kárbiztosításra nézve is és alkalmazzák a legszélesebb terjedelemben jelenleg is. Áttérek most arra a judikaturára, a mely újabban lábra kapott, t. i. hogy a bíróság kimondja, hogy biztosítás esetén még az első díj sem Ítélendő meg, hogy ha a fél azt nem fizeti, mert hiszen a társaság koczkázatot nem viselvén, a fél a díjat nem fizetvén, a biztosítás megszűnik. Hát nem így áll a dolog és úgy sem áll, a hogy Eosenberg Gyula t. kartárs úr felhozta, hanem úgy, hogy mindenekelőtt különbséget kell tennünk a kár- és az életbiztosítás közt. A kárbiztosításra nézve a kereskedelmi törvény 468. §-a kimondja, hogy a mennyiben 48 óra leteltével az ajánlat a biztosító-társaság részéről vissza nem utasíttatik, ez esetben az ajánlat a társaság könyveibe bevezetettelek tekintetik, szóval a biztosítás érvényesnek vétetik. Tehát kárbiztosításnál, hogyha az esemény bekövetkezik, hiába hivatkozik a biztosító-társaság arra, hogy a díj nincs megfizetve, ő kötelezhető kártérítésre a törvény alapján, tehát a kártérítésnél a biztosító-társaság igenis az ajánlat beterjesztése utáni 48 órától fogva a koczkázatot viseli és nem mondható, hogy nem viseli. Az életbiztosításra nézve másképen áll a kérdés. Az élet- biztosításra nézve a dolog természete szerint nem lehet applikálni a 468. §-t, mert hiszen tudjuk, hogy hosszabb ideig tart, míg a biztosító társaság abban a helyzetben van, hogy az élet- biztosítási ajánlat el- vagy el nem fogadása felett határozzon. Azonban hogy áll a kérdés. Az, hogy a biztosító-társaság a díjat meg nem kapta, soha sem szolgálhat nézetem szerint okul arra, hogy kimondassék az, miszerint a koczkázatot nem viselte és a fél kártérítési jogosultsággal nem bír. Az eset egész egyszerűen olyan, mint az árú üzletben: a midőn én valakinek az árút hiteleztem, az árút át is adtam neki, pedig a díjat, 170
