Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
99 a vételárt csak három-hat hónap múlva vagy egy év múlva fogom megkapni. Tessék a biztosító-társaságoknak elővigyázatosabbaknak lenniök a biztosító felek megválasztásában; tessék épen olyan óvatossággal, mint az árúüzleteknél csak jó feleket biztosítani, a kik vagyonilag bonitást nyújtanak, és tessék kimondani, hogy ezen féllel szemben a koczkázatot az első percz- től fogva viselik. A fél pedig köteles a díjat megfizetni és ekkor azután sem a fél, sem a biróság többé nem hivatkozhatik arra, hogy a koczkázatot a fél viselni nem tartozik. Hiszen sokat lehetne itt pro és kontra felhozni. A német biztosítási törvény- javaslat más álláspontot foglal el; a Bölli-féle svájczi javaslat is más állásponton áll; nézetem szerint a legpraktikusabb álláspont az volna de lege ferenda és ez felelne meg a biztosítási ügylet természetének, a jognak és a méltányosságnak, ha kimondatnék, hogy miután az életbiztosításra nézve a német törvény-javaslat is tartalmazza azt az intézkedést, de a kötvényfeltételek és az általános szokás is ma már elfogadták — hogy három évi díjak befizetése után a kötvény tőkésíthető. Hiszen tudjuk mi, a kik a gyakorlat terén is működtünk, hogy az első évi biztosítási díjból a társaságnak semmi haszna sincs; hiszen az első évi biztosítási díjat manapság az életbiztosításnál odaadják provisio gyanánt, tehát a társaság számláját csak akkor találja meg, ha a fél legalább is három évig volt biztosítva. Viszont ma az a helyzet, hogy ha a fél tiz éven keresztül fizette a díjat és megszünteti a biztosítást, akkor odavesznek a jogai is, legfeljebb az előírt esetekben azt a harmadrészt követelheti, a melyet a törvény számára biztosít. Ellenben, hogyha kimondatnék, hogy csak az első három év leteltével legyen felmondható a biztosítás — ezt úgy értem, hogy a biztosító-társaság három év leteltével ajánlott levélben felszólítja a 'felet, a mennyiben az a díjat nem fizeti és ad neki egy 15—30 napos határidőt s a mennyiben ezen idő alatt sem fizeti a fél a díjat, akkor a biztosítás megszűnik, köteles azonban a biztosító-társaság a kötvényt tőkésíteni — akkor a díjak nem vesznek oda; a biztosító társasággal szemben elég van téve a méltányosság követelményeinek, a mennyiben három évig élvezte a díjat, tehát lényeges veszteségei ezen storno- ból nincsenek, ellenben a biztosított félnek meg van az az 7* 171
