Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
15 vénynek ekkénti értelmezése és alkalmazása azonban merőben erőltetett és helytelen és csakis a szerződés érvényességi és .hatályossági fogalmainak önkényes összezavarásán épülhetett fel, mert hiszen a törvény a díjfizetés elmulasztásának következményeként nem a szerződés érvényességének, hanem csupán hatályosságának megszűnését mondja ki, ez pedig helyesen csak a koczkázatviselés szünetelését jelentheti, de nem foszthatja meg a biztosítót azon jogától, hogy az érvényesen létrejött szerződésen alapuló díj követelési igényét a másik fél ellen ne gyakorolhassa és a több éves szerződésnek fentartásához ne ragaszkodhassék, a mint ezt a német javaslatnak idevonatkozó intézkedései kifejezetten elismerik és megállapítják. Önként folyik ez nemcsak a biztosítási ügyletnek általánosan elismert különleges jogi természetéből, hanem a szerződési szabadság elvéből is, melynél fogva a felek a teljesítmények ■sorrendjét jogérvényesen megállapítják és az egyik szolgáltatás előzetes teljesítésétől a másik ellenszolgáltatás esedékességét függővé tehetik, a mint ez más jogügyleteknél, mint p. o. a bérletnél, haszonbérletnél, adás-vevésnél stb. lépten-nyomon előfordul a nélkül, hogy annak jogosságát és megengedhető- ségét bármely törvény vagy bíróság valaha kétségbe vonta volna. Ámde a visszatérő időszakokban esedékes díjakra vonatkozó joggyakorlatunk nemcsak a feleknek az általános jogszabályokban gyökeredző szerződési szabadságát nyomja el és a biztosítási jognak szocziális alapelveivel helyezkedik ellentétbe, hanem keletkezésének egyetlen indokát és czélját, a biztosított felek érdekeinek védelmét is merőben eltévesztve, valóságos melegágya lett az ügynöki szédelgéseknek, a kik a feleket a több éves biztosítások megszegésére és más társasághoz való átpártolásra csábítják, a mi viszont a tisztességtelen verseny számos visszaéléseire és ezzel karöltve a nagy közönség érzékeny megkárosítására vezetett. Kiváló örömömre és elégtételemre szolgál, hogy az ezen felfogás helyességének kimutatása végett felhozott tárgyi árgu- mentumokon kívül egy hazai szaktekintélyre dr. Beck Hugó kúriai biró urra is hivatkozhatom, a ki a «Jogállami) I. évfolyamának Vili. füzetében megjelent értekezésében, határozottan a mellett foglal állást, «hogy több éves kárbiztosításnál 87
