Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
16 a biztosító az időszakos díjakat behajtani jogosítva legyen és meggyőző érveléssel mutatja ki, hogy a több éves kárbiztosítás nemcsak a biztosítónak, hanem a biztosítottnak is nyújt előnyöket és véget fog vetni annak a beteges versenynek, mely sajnos, nálunk annyira elterjedt, hogy magát az intézmény életképességét is veszélyezteti.» Ezen helyes kiindulási pontból azonban a czikk szerzője egy oly következtetésre jut, melyet a biztosítóknak jogos érdeke szempontjából elfogadhatóknak még sem tarthatok. 0 ugyanis azt javasolja törvényhozási reform gyanánt, hogy adassék meg a biztosítónak azon jog, hogy az időszaki dijakat feltétlenül behajthassa, ezzel szemben azonban a biztosító a koczkázatot is minden körülmények között legyen köteles a szerződés egész tartama alatt viselni. A dolog természete szerint azonban ezen tétel csakis azon kiegészítés mellett bírhat jogosultsággal, ha a mindenkori koczkázatvise- lés az esedékes díjak pontos megfizetésétől tétetnék függővé, a mint ezt a német javaslat 33. és 34. §§. megállapítják, melyek szerint a biztosítónak feltétlenül jogában áll a több éves biztosítások időszakos díjait behajtani, de ennek daczára az ő kártérítési kötelezettsége be nem áll, ha a biztosított a káresemény bekövetkezésekor a díjfizetéssel késedelemben van. Meg van adva továbbá a biztosítónak azon joga, hogy a díjfizetés elmulasztása esetén a szerződést felmondhassa, mely esetben azonban őt a folyó biztosítási időszakra vonatkozó díj szintén megilleti. Bíróságaink azonban az időszakos díjak tekintetében megkezdett utón meg nem állapodtak, hanem abbeli következetes igyekezetükben, hogy minden biztosítási szerződés mindenáron érvény leleníttessék, ha a biztosítási díj behajtása képezi a per tárgyát, most már odajutottak, hogy a biztosító-vállalatokat nemcsak az időszakos, hanem az első díj iránti igényükkel is rendszeresen elutasítják. A Curia szerint ugyanis olyan esetekben, midőn a szerződés hatálybaléptének kezdőpontja nap- társzerüleg a kötvényben meghatározva nincsen, a biztosítási szerződésnek hatályba lépése joghatályosan köthető ahhoz a határozott feltételhez, hogy előbb az első évi biztosítási díj tényleg lefizettessék, ha tehát a díj meg nem fizettetett, nem is kezdődött meg a biztosító koczkázatviselése és ennélfogva ő a 88
