Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
merülő fontos körülmények bejelentésére nézve az írásbeliséget kikötni. Nagy fontossággal bir ezen intézkedés az ügynöki jogállás szabályozása szempontjából is, mert elejét veszi annak, hogy az ügynökkel esetleg csak szóval közölt fontos körülmények olybá vétessenek, mintha azok magának a társaságnak tudomására hozattak volna. 13 A biztosítási díjról. Ha eddig azt láttuk, hogy a javaslat összes intézkedéseit a biztosított érdekeinek néha túlzásba menő és gyakran a biztosító igazságtalan megterhelésével járó szocziálpolitikai törekvés hatotta át — úgy viszont el kell ismernünk, hogy a díjfizetést szabályozó határozmányoknál a biztosító érdekei teljes elismerésre és megfelelő védelemre találtak. Itt már fentartás nélkül érvényesült az elméletben és gyakorlatban régen elfogadott — de sajnos a mi bírói gyakorlatunkban még mindég elnyomott azon biztosításjogi fundamentális sarkigazság, hogy a biztosítottnak legfőbb kötelezettsége a díjfizetés, melynek teljesítése előtt káríérítést nem igényelhet. Erre nézve kiemelik az indokok, hogy az esedékes díjak pontos befizetése nélkül rendes üzleti forgalmat fentartani nem lehet és hogy a biztosító csak az esetben felelhet meg a káreseményekből reá háruló fizetési kötelezettségnek, ha viszont ő is a díjak összeségére való követelési jogát hatályosan érvényesítheti. Ennek folyományaként állapítja meg a javaslat, hogy a biztosítót úgy az első, valamint a visszatérő díjak feltétlenül megilletik és hogy az ő kártérítési kötelezettsége a díj megfizetése előtt be sem áll. A javaslat tehát nem elégszik meg a díj követelési igény elvi kijelentésével és ezt önmagában nem tartja elegendőnek a koczkázatviselés létrehozására, a mint azt a mi Curiánk még az első évi biztosítási díjaknál is cselekszi, hanem a koczkázatviselés beálltának elengedhetlen előfeltételeként szigorúan megköveteli a biztosítási díjnak előzetes, tényleges megfizetését, mert csakis ez képezi azon ellenértéket, mely a biztosítót a kártérítési kötelezettség elvállalására indítja és annak teljesítésére képesíti. Felismerte és érvényre juttatta továbbá a javaslat azon 85
