Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
7 lehet. Jellegzetes ismérve a tervezetnek az, hogy a biztosítottak védelmét tartja legelső és fő feladatának, ámbár az indokolás kiemeli, hogy óvakodott a szerződési szabadság túlságos megszorításától, mert nem akarta a közgazdasági szempontból olyan nagy fontossággal biró biztosítási intézmény erőteljes és szabad fejlődését megnehezíteni. Miután a parancsoló intézkedések nem minden biztosítási ágnál indokoltak, kimondja a 177. szakasz első pontja, hogy a szállítmányozási- és hitelbiztosításnál, úgyszintén az árfolyamveszteség elleni biztosításnál, valamint a viszontbiztosításnál azon intézkedések, melyek a szerződési szabadságot korlátozzák, nem bírnak érvénynyel, mert ezen biztosítási ágaknál mindkét szerződő fél elegendő üzleti jártassággal bir, a végből, hogy a maga érdekeit mindenképen kellően megvédelmezze. A tervezet nem állítja össze csoportos, áttekinthető módon a parancsoló intézkedéseket, ámbár ez a könnyebb tájékoztatás végett szükséges volna, a mint ezt a sveiczi tervezet 80-ik szakaszában találjuk, melynek első pontjában azon imperativ szabályok vannak felsorolva, melyektől eltérésnek egyáltalán helye nincsen, 2-ik pontjában pedig azok, melyektől csakis a biztosított előnyére szabad eltérni. A tervezet parancsoló intézkedései (zwingende Normen) a következő szakaszokban foglalvák: 2, 4, 5, 6, 9, 10, 11, 12, 13, 14—25-ig, 30—35-ig, 38, 2. pont 39—40, 44, 53, 3. pont 57, 65, 66—71-ig, 80, %. pont 88, 90, 91, 105, 115, 142, 2. pont 147—149, 2. pont 150, 152—154-ig, 160, 161, 163— 167-ig, 172, 173, 174. A tervezet eltérően a mi törvényünktől a biztosítási szerződés érvényéhez nem írja elő a kötelező írásbeliséget és a biztosítási ügylet létrejötte tekintetében nem vette fel a mi törvényünk 468. szakaszában felállított azon jogi vélelmet, mely szerint a biztosítási szerződés hallgatólag létrejöttnek tekintendő, ha az ajánlat annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasíttatik. Ilyen intézkedést a német tervezet nem ismer és e helyett a 3-ik szakaszban azt mondja, hogy a biztosítás azon napnak déli 12 óráján veszi kezdetét, a mely napon a szerződés létrejött. A 4-ik és 5-ik szakaszok 79
