Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
6 Tisztelt Teljes-ülés! Ezen rövid bevezetés után áttérek a javaslat egyes intézkedéseinek ismertetésére, de szíves tájékozás végett előrebocsátom, hogy csakis az első általános rész 44. szakaszával kívánok foglalkozni, mert a javaslat nagy terjedelme és az idő rövidsége miatt az egész anyagot felölelni lehetetlen volna. A javaslat nem foglalja magában a biztosítási ügylet fogalmi meghatározását és az egyes biztosítási ágak közül is csak a szavatossági biztosításnál találjuk az ügylet definitio - ját. Ez megfelel a német polgári törvénykönyv megalkotásánál követett helyes módszernek, a hol a definitiok lehető kerülésével a súlypont a szerződő felek főbb kötelezettségeinek szabatos körvonalozására helyeztetett. Különben is a biztosítási szerződés a gyakorlati életben már annyira kialakult éles körvonalakkal bir, hogy alig támadhat kétség az iránt, vájjon valamely concret esetben biztosítási szerződéssel állunk szemben vagy sem. A tervezet beosztása, mint az indokok is kiemelik, a két főbb biztosítási ágazat és pedig a kárbiztosítás és életbiztosítás alapul vétele mellett történt. Ezen éles megkülönböztetés azonban nem mindenütt vihető keresztül, a mint ezt a baleset-biztosításra vonatkozó fejezet intézkedései mutatják, melyek részben kárbiztosítási, részben életbiztosítási határozatokat tartalmaznak. Fő kiindulási elve a tervezetnek az, hogy a biztosítási szerződés első sorban a szerződő felek közötti magánügy lévénr annak feltételeit is első sorban a felek vannak hivatva megállapítani és a törvényes intézkedések csak ott foglaljanak helyet, a hol a szerződési intézkedések hiányoznak. Ezen általános elv azonban ilyen terjedelemben nem nyerhet érvényesülést, az indokolás szerint azért, mert a biztosítási szerződés megkötésénél, a biztosított általában mint járatlanabb és gyengébb fél áll, a jártasabb és gazdaságilag erősebb biztosítóval szemben és így magát a szerződésnek terhes és méltánytalan intézkedései elől kellő módon meg nem védheti. Erre való tekintettel a tervezet ott, a hol a biztosítottak fontos érdekeinek védelme megkívánja, parancsoló intézkedéseket állít fel, melyektől eltérni a szerződésben nem 78
