Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
4 hető el. Ugyanezen helyzet tapasztalható nálunk is, daczára annak, hogy mi egy kodifikált biztosítási törvény felett rendelkezünk, melynek részben elavult, részben tökéletlen és részben hézagos rendelkezései azonban sem a gyakorlati élet szükségleteinek kielégítésére, sem egy egyöntetű határozott bírói gyakorlat kifejlődésére nem alkalmasak. Innen van, hogy hazánkban is már rég érezhetővé vált annak szüksége, hogy a kereskedelmi törvény 7-ik czíme revízió tárgyává tétessék, mely tárgynak megvitatásával ezen jogászegylet is több ízben foglalkozott, a nélkül azonban, hogy ezáltal a novelláris megoldáshoz közelebb jutottunk volna. Ez idő szerint nálunk a biztosítási judikaturában nagyobb bizonytalanság és ellentmondás tapasztalható, mint néhány évvel ezelőtt, a midőn legalább egyes fontosabb kérdések tekintetében egységes joggyakorlat volt kifejlődve, mely azonban az utóbbi időkben mindig ingadozóbb és a biztosító-társaságokra nézve mindinkább kedvezőtlenebb irányzatot öltött. Látva bíróságainknak ezen irányzatát, kettőzött figyelemmel kell a külföldi törvényhozási alkotások és javaslatok felé fordulnunk, egyrészt azért, mert a biztosítási jog határozottan nemzetközi jelleggel bir és úgyszólván az egész művelt világon azonos szabályok szerint fejlődik, másrészt azért, mert a mi felső bíróságunk biztosítási joggyakorlata határozottan a német birodalmi törvényszék hatása alatt állván, már ezen vonatkozásnál fogva is fokozott jelentőséggel bírnak ránk nézve azon lényegesebb jogelvek, melyek a német tervezet megalkotásánál irányítólag hatottak és mint ilyenek úgyszólván általános elismerésre jutottak. Ezen elismerésre annál jogosabban igényt tarthatnak a javaslatnak alapvető intézkedései, mert azok lényegileg megegyeznek a híres 1900. évi dr. Eoelli-féle sveiczi tervezet intézkedéseivel, úgy, hogy bízvást állíthatjuk, miszerint az előttünk fekvő tervezet mindazt értékesítette, a mi a modern jogtudomány és joggyakorlat tisztító kohójából nemes fém gyanánt kikerült. A tervezet 5 fejezetre van felosztva és összesen 184 szakaszra terjed. Az első fejezet 44 szakasza az összes biztosítási ágakra egyaránt kiterjedő általános határozatokat tartalmaz, míg a 2-ik fejezet első része (35 szakasza) csupán a kár76
