Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
24 élni, az utóbbi rendszerint minden esetben a főtárgyalás elnapolását vonja maga után. És pedig, miután nagyobbforgalmú bíróságnál a Bp. 335. §-ának 3. bekezdésében megjelölt egy hónapi határidőn belül alig tűzhető új tárgyalás, de meg ugyan- zon tanács egybeállítása is a bírák egyéb teendői mellett rendszerint csak nehézséggel sikerül, a már felvett bizonyítás az idézett §. értelmében ismétlendő. Az ily eljárás hosszadalmas, sokkal hosszadalmasabb, mint a jól kimerített vizsgálat. 8 különösen, azt hiszem ezt részleteznem nem is kell, esküdtszéki főtárgyalások elnapolása avagy csak félbeszakítása is e terjedelmes apparátust amúgy is nagy nehézkességét csak fokozza, Erre egyébként helyesen utal az igazságügyminiszternek a Bp. életbeléptetése alkalmával az ügyészségekhez intézett körirata.* Hogy az elő nem készített ügyek mily vánszorgás útján érnek meg, azt legjobban tapasztalhatjuk a járásbirósági eljárásban, a mely a Bp. 528. §-a értelmében rendszerint a tárgyalási határnap kitűzésével indul meg. Nem emlékszem tárgyalási napra, a hol legalább egy-két ügyet ne kellene a bizonyítás kiegészítése végett elnapolni. Ily kisebb ügyekben ez természetesen csekélyebb jelentőségű, de törvényszéki ügyekben mindentől eltekintve azt is előidézi, hogy mig az ügyiratok az irattárban nyilvántartatnak: a felek és tanuk kezében az ügy épen nem pihen, és ezek az új tárgyaláson a bíróságnak ismét egy egész uj tényállást producálnak. S hány és hány eset van, a hol az előkészítő eljárásban mellőzött körülmények felvételére irányuló kérelmet csak azért kénytelen az Ítélő bíróság megtagadni, mert nincs és nem is lehet azzal tisztában, hogy az szükséges-e? A felek hivatkoznak tanúra, de maguk sem képesek előadni, hogy miért ? A bíróságnak a főtárgyaláson nincs semminemű adata, hogy e tanú fontosságát elbírálja. Az ügy meg befejezést kíván, s Így a fél elutasíttatik a kérelmével. Az ilyen körülmények érvényesítése azután aBp. 384. §. 9. pontjáhan megirt semmiségi okra alapított felebbezéssel vagy semmiségi panasszal felette bajos. * Körirat a kir. főügyészekhez a bűnvádi perrendtartás alkalmazásánál szem előtt tartandó iránytadó elvek közlése tárgyában. 1900 április 25-én 2100. J. M. E. számmal. 60
