Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]

23 korlatnak oly emberei, a kik azt vitatják, hogy a vádló a vád- tanács illetve törvényszéki tanács és végül az ítélő tanács minősítése egymástól teljesen független lévén : a minősítő kö­rülmények csupán addig kutatandók, a mig megállapítható, hogy az ügyben törvényszék, illetve esküdtbiróság előtt főtár­gyalás tartandó. Más szóval a vizsgálóbíró szeme állandóan az életbeléptető törvényre legyen csak irányozva, s mihelyt oly cselekményre jut, a mely annak a 15. § vagy 17. §-a alá von­ható: fejezze be a vizsgálatot. így, ha a sérülés 20 napon túl tartott, az, hogy a Btk. 303. § vagy 304. §-a szerint kelljen e majdan minősíteni: már mellékes kérdés. Hasonló e nézethez az, a mely a már említettem büntet­hetőséget kizáró okok s a súlyosító és enyhítő körülmények vizsgálatát száműzi a vizsgálat köréből. A commentár is ehhez látszik csatlakozni, II. kötetének 73. lapján súlyosító és eny­hítő körülményeket a vizsgálat tárgyán kívül eső mellékes kö­rülményeknek jelezvén. Ez az értelmezés mindenekelőtt ellen­kezik a Bp. 9. §-ában kifejezett azzal az alapelvvel, hogy az eljáró hatóságok kötelesek a terhelő és súlyosító, valamint az enyhítő és mentő körülményeket egyenlő gondossággal figye­lembe venni. Nyilvánvaló azonban, hogy abból, miként e körülmények csakis a főtárgyaláson érvényesíthetők, még nem következik, hogy azok vizsgálatával, mint mellékes részletekkel a vizsgáló­bíró ne foglalkozzék. Miként készíthető elő a főtárgyalás, ha a mentő, súlyosító, enyhítő körülményekre nézve a főtárgya­lás elnökének semmi anyaga nincsen ? Ez csak úgy lenne lehetséges, ha a felek a főtárgyalás kitű­zése előtt a főtárgyalás elnökével érintkezésbelépnének, bizonyí­tékaikat producálnák. A mit azonban, a letartóztatott vádlott kivételével, nem szoktak tenni, már csak azért sem, mert törvény tudatlan egyének. A főtárgyalás elnöke pedig a Bp. 285. §. 4. bekezdésével biztosított jogával — tudtommal — alig él. Ily módon ezek a mellékesnek nyilvánított körülmények csak a főtárgyaláson érvényesíttetnek, s csak ott merülnek fel. Következménye ennek számtalan esetben a vád megváltozta­tása, vagy a bizonyítás kiegészítése. Az előbbi abban az eset­ben, ha a vádlott a Bp. 317. §-ában biztosított jogával kiván 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom