Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
20 vezetésében kell képeznie önmagát és képeznie hivatalát, társait és alárendeltjeit. A kisebb és egyszerűbb vizsgálatok adassanak ki a járásbirósághoz, de csak oly biráknak, a kik a törvényszéken a vizsgálóbíró iskoláját már megjárták. Nézetem szerint ezt contemplálta a törvény és ezt teljesen figyelmen kívül hagyja a gyakorlat. A továbbiakban, mélyen tisztelt teljes ülés, mindenekelőtt avval a kérdéssel foglalkozom, hogy ebben a keretben mikép fejlődött a vizsgálat, és itt azt a sajátságos tényt kell konstatálnom, hogy a mint a Bp. 88. §-ának értelmezésénél «a vád emelése vagy nem emelése kérdésében» való tájékozás alatt az egész tényállást értjük, s a nyomozást ennek alapján olyannyira kiterjesztettük, hogy az a vádirat, illetve a fő tárgyalás egész anyagát kimerítse, addig a Bp. 102. §-ának értelmezésénél a vizsgálatnál mindig az lebeg vizsgálóbiróink szeme előtt, hogy a vizsgálat annak a megállapításán, hogy van-e az ügyben főtárgyalásnak helye, túl nem terjedhet. A törvénynek ez a rendelkezése, hozzájárulván a Bp. 324. §-ának 1. bekezdése: a mely szerint «a bíróság ítéletét csakis a főtárgyaláson fenforgott bizonyítékokra alapíthatja», tévútra vezette a gyakorlatot, és már nálunk is jelmondattá vált az, a mit Hans Gross, a geniális vizsgálóbíró tanár* említ, hogy: «van mindenre idő a főtárgyaláson». Ép ily téves irányítást adott a Bp. 117. §-ának a 3. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy «a nyomozás cselekményei csak hézagos voltuk miatt, kétség vagy homály eloszlatása végett vagy abban az esetben ismétlendők, ha oly bizonyítékra vonatkoznak, melyről valószínű, hogy a főtárgyaláson nem lesz felvehető». Ilyeténkép a vizsgálóbíró szeme előtt két irányelv lebeg; egyik: lehetőleg nem ismételni a nyomozást és másfelől: mindazt a bizonyítékot, a mit a főtárgyaláson nem késő felvenni, a vizsgálat során mellőzni. így jönnek létre azután az olyan korcs vizsgálatok, a melyek megelégszenek avval, ha valami oly ténykörülményt megragadhatnak, a mely törvényszék elé tartozó bűncselekmény tényálladékához tartozik s ezzel befejeződnek. * Jelenleg prágai egyetemi tanár a német-egyetemen. 56
