Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
21 Mert a mi a nyomozás ismétlésének a kerülését illeti, az ebben kedvét lelő vizsgálóbírónak adjuk a kezébe Sherlock Holmes hírhedt kalandjait, s abból jól meg lehet tanulni azt, hogy mindig jó, ha az ember maga vizsgál meg mindent. A mint két tanú se látja és mondja el ugyanazt egyformán, úgy a vizsgálóbírónak is akárhányszor mást lehet és mást kell látni ugyanabban a tényben, mint a nyomozó közegnek. Tán lesznek, a kik igazat adnak nekem abban a szerény vallomásban, hogy ha az ember nyomozási avagy vizsgálati iratokat — egyének és tárgyak szemléletének hiányában — feldolgoz s vádiratot készít és construál magának valamely tényállást — azután meg elmegy meghallgatni ennek az ügynek a főtárgyalását, a legtöbb esetben az a benyomása, hogy ha e személyeket látta s beszédjüket hallotta volna: a dolgot egész máskép fogta volna fel. S így az a vizsgálóbíró, a ki a nyomozás cselekményeit adottaknak véve, újból nem jár maga azok után : a legtöbb esetben a maga által felvett cselekményekkel tévúton járkál. Legyen szabad azonban itt ismét kitérést engednem meg, jelesül arról, a mi ezzel kapcsolatos, hogy a közvetlea szemlélet minő rendkívül alárendelt szerepet játszik vizsgálatainkban. A Bp. 109. §-a ugyan úgy intézkedik, hogy a vizsgálóbíró a vizsgálatot a szükséghez és czélszerűséghez képest székhelyén kívül is teljesítheti. A B. Ü. Sz. 28. §-a azonban már szükségesnek látta vizsgálóbíróink emlékezetébe hozni a ma divó takarékossági rendszert, mondván, hogy a vizsgálatot «csak» a szükséghez képest teljesítsék székhelyükön kívül, mert különben napidij és útiköltség-igényüket elvesztik. A gyakorlat pedig már elkeseredett ellensége a kiszállásoknak, s minden vizsgálóbíró megett ott ül a számvevőségi felülvizsgálás sötét gondja. Már pedig méltóztassék meghinni, hogy valami actuá- lis thémát hozzak fel, hogy ha a lopás bűntettének ama sokszor emlegetett eseteiben a vizsgálóbíró megnézné azt a feltört ajtót, a melynek felnyitásához minimális erő is elégséges volt, vagy azt a falusi ablakot, a melyen belépni lehet, s erről valami rajzot, leírást venne fel, aligha minősítenénk a Btk. 336. §. 3. pontja szerint! Az ilyen vizsgálóbírót alighanem kinevetnék ; és a számvevőség bőven használná a piros tentát, 57