Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
6 díszpéldánya a criminalistikus ismereteknek. Emelni fogja a csendőrség nyomozásainak niveauját a legújabban életbeléptetett járási őrmesterek intézménye, különösen akkor, ha azok — a mi szintén tervbe van véve — jegyzőkönyveket is fognak felvehetni. Az erőszakoskodások előfordulnak, de valóban igen ritkák. Elmondhatom azt is, hogy a csendőrség valóban, minden esetben alkalmazza a Bp. 132. §-ának azt a rendelkezését, hogy a terhelt hihallgatásánál tanukat alkalmaz, még ha a terhelt nem is kéri. Erre a tényvázlati blanquettának megfelelő rovata is van. Köztudomású az is, hogy a vizsgálóbíró minden egyes esetben a terhelt kihallgatása előtt jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy van-e panasza a letartóztató közegek ellen.* S miután mindenütt van kötelességét nem ismerő ember, nem akarom vitatni, hogy nincs olyan csendőr, a ki veri a gyanúsítottat, de ma már a csendőrség és rendőrség működése az említett garantiákkal oly módon van körülvéve, hogy kipuhatolható, történt-e valóban méltatlanság a terheltekkel a csendőrség kezében. De elmondhatom azt is, tisztelt Teljes-üiés, hogy ezek a garantiák, úgy a két bírósági tanú, mint az említett úgynevezett egészségügyi jegyzőkönyv a legtöbb esetben nem is arra szolgál, hogy abból a beismerésben volt terhelt ártatlansága derüljön ki, hanem sokkal inkább arra, hogy a kir. ügyész és a bíróság tisztában legyen vele, hogy a terhelt a csendőr előtt tett beismerő vallomását csak azért vonja vissza, mert már a fogházban megtanulta a védekezésnek ezt a módját. A rendőrségnek, illetve a csendőrségnek e nyomozó cselekményei tehát beérkeznek a kir. ügyészséghez. A kir. ügyész az ügy iratait abból a szempontból fogja vizsgálat alá venni, hogy adhat-e ezen nyomozás alapján már vádiratot, avagy, hogy elrendelje-e a nyomozást vagy vizsgálat iránt tegyen indítványt? A Bp. 103. §-a, a kötelező vizsgálat eseteiben vizsgálatot fog indítványozni. Egyéb esetekben és bírói szabályok számtalan serege, s a nélkül, bogy valakitől tanácsot kérhetne, a legfinomabb tapintatot kell tanúsítania, rendíthetlen bátorsággal járnia el, sem többet sem kevesebbet tennie, mint a mit szabad s végül minderről kimerítő és helyes jelentést tennie. Ha mindezt kifogástalanul elvégezte, úgy ez jelentőségteljes eredmény. * 1886. évi 42123/85. J. M. sz. rendelet. 42
