Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Kármán Elemér: A nyomozás és a vizsgálat a gyakorlatban [238., 1904]
7 az fog a szeme előtt lebegni, hogy lehetőleg ne indítványozzon vizsgálatot. Mert általános nézet, hogy a nyomozás a vizsgálatnál gyorsabb eljárás és mert igazságszolgáltatásunk iránya a vizsgálatok apasztására törekszik. Jele ennek, hogy míg 1899-ben, a régi eljárás utolsó évében még 74,373 vizsgálattal dolgoztunk, addig 1900- ban 35,518 nyomozással 10,360 vizsgálat 1901- ben 52,468 « 11,928 » 1902- ben 60,465 « 10,056 « állott szemben. Elrendeli tehát a nyomozást és azt rendszerint városokban a rendőrségre, másutt a főszolgabíróra, ritka esettekben a községi elöljáróságokra, avagy a csendőrségre bízza. Túlnyomó természetesen a főszolgabirák által folytatott nyomozás. Ezek azután belekezdenek egy olyan eljárásba, a mely a vizsgálathoz teljesen hasonló, csak nevében külömbözik. A szolgabiró kitűz egy 3—6 hetes terminust, arra idézi a terheltet, sértettet és a tanukat s a kihallgatásokkal kimeríteni törekszik a teljes tényállást. így áll elő az az eset, hogy ma nálunk két parallel és hasonló eljárás folyik: a nyomozás a közigazgatási hatóságok, a vizsgálat a bíróságok kezében. A kettő nevében különbözik, de az adatgyűjtés czélja egy: a vádirat anyagának teljes előkészítése, más szóval: mindkettőnek a czélja annak a kiderítése, hogy kell-e az ügyben főtárgyalást tartani? Ez az eljárási mód mivel sem indokolható. A Bp. 101. §-ából következik, hogy ha bűncselekmény nincs vagy a tettes ki nem deríthető: a nyomozást meg kell szűntetni. Azt hiszem tehát, hogy a nyomozás tartalma sem lehet más, mint annak kiderítése, hogy forog-e fenn bűncselekmény és ki annak az elkövetője. Mert ha ennyit tudunk, tájékozva vagyunk a felől, hogy vádat kell emelnünk. Ha betörés történt és a rendőr kiderítette, hogy Kolompár János itt és ott egy lopott kabátot adott el és a kifeszített ablakvas alatt felejtette a kalapját, a közigazgatás ennek a kiderítésével teljesítette kötelességét. Annak a kiderítése, hogy valóban a terhelt a tettes, hogy nincsenek-e oly jelenségek, a melyek másnak a tettességére mutatnak, nemkülönben a betörés módjá43
