Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
Dr. Szladits Károly: Tisztelt Teljes-ülés! A mélyen t. előadó úr sokkal nehezebb kérdéseket tárgyalt itt, semhogy azoknak egész complexumára így ex abrupto kiterjeszkedbetném. Csupán egy tételre, méltóztassék megengedni, hogy röviden reflektáljak és hogy e tekintetben a tervezet intézkedéseit az ő kritikájával szemben bizonyos fokig úgyszólván megvédelmezzem. Azon furcsa helyzetben vagyok, hogy a házastársak törvényes kötelezettségei kérdésében a 101. §-ra nézve végeredményben a t. előadó úrral teljesen egyetértek, mert én is teljesen szükségtelennek tartom a Tervezet által ebben a kérdésben követett módszert, hogy t. i. enged egy olyan pert, a mely tulajdonképen nem megállapító per ugyan, hanem a házassági kötelességekre vonatkozólag a házasság ideje alatt condemnatorius pert képez, a mely azonban a végrehajtás alól ki van véve. Az ilyen felemás pereket én is egészen fölöslegesnek tartom. Azonban azokat a hibákat, a melyeket a t. előadó úr a Tervezetnek a házastársak egymás iránti kötelmeire vonatkozó constructió- jában látott, én nem látom. Nem látom mindenekelőtt a házassági törvénynyel való összeütközést. Az előadó úr azt mondotta, hogy ma a házassági törvény 80. §. a) pontja alapján a bíró teljesen szabadon mérlegeli azt a kérdést, hogy a házastárs a házastársi kötelességet sértette-e meg vagy sem, in concreto, és ehhez járul azután az a másik kérdés, hogy olyan mértékű-e a sértés, hogy az az együttélést tűrhetetlenné teszi. Azonban most, szerinte, a T. folytán ez az első mérlegelés a biró kezéből ki van véve, minthogy a Tervezet 94—105. §§-aiban felsorolt házassági kötelességek fognak e tekintetben a bírónak praejudikálni. Azt hiszem, hogy ez egy optikai csalódás. Én t. i. 27
