Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
24 A szakasz rövid szövegezésű akart lenni és e helyett homályossá vált. Ama belső ellentétet, mely a magánjogi «beszá- míthatóság» hiánya daczára (1087. §.) mégis «felelősségről» szól (1778. §. czímfelirata), annak daczára, hogy a tiltott cselekmény magánjogi beszámíthatósága csakis és kizárólag a vagyonjogi felelősség csak megérintem. A főbaj, mely a szóban forgó tényállás körülvonalozását szinte lehetetlenné teszi, abból áll, hogy az 1778. §. az «1077. §-ba ütköző cselekményt» kivan a vétségképtelen részéről is, pedig egy az, hogy a vétségképtelen még oly szándékos cselekménye az 1087. §. szerint nem «vétkes» és így sohasem «ütközhetik» a 1077. §-ba, más az, hogy az 1778. §-ból sehogy- sem állapítható meg vájjon a vétségképtelen öntudatlan cselekménye kártérítésbe sodorja-e őt vagy sem ? Az Indokolás (IV. 615. sk.) kérdésünkben hallgat, —annál és pedig kelleténél több olvasható ki a Tervezetből. Ha t. i. az 1778. §-ban felhívott 1087. §-t nézem—mely a maga részéről ismét az 1778. §-ra utal — akkor az is felel a «vétlen» kárért, a ki «az elkövetéskor öntudatlan állapotban volt», ha az ugyancsak felhozott 1077. §-t csak az, kinek cse^ lekménye «szándékos vagy gondatlan». De vájjon «ütközhe- tik»-e a 1077. §-ba oly cselekmény, mely sem szándékos, sem gondatlan, — hanem öntudatlan? Az Indokolás (IV. k. 616. 1.) ezzel szemben megelégszik azzal, hogy a «jelen fejezetben megállapított felelősség .... vétkességtől függetlenül áll be» és nem is sejteti, hogy itt két kérdésről van szó. A mi az Indokolás előtt lebeg, hogy t. i. a kártérítés független attól, vájjon a károsító személy akarata jogilag független-e és hogy ezen cselekményeiért függetlensége alapján felel-e, egész más, mint ama a Tervezetben és az Indokolásban nem érintett azon kérdés, vájjon ezen akarat de facto fennforgott-e ? Az előbbi joghatás kérdés, az utóbbi tényállás kétség. Az 1087. §. az előbbit szabályozza, az 1778. §-nak azonban az utóbbiban kellene állást foglalnia. E helyett benne a kérdés fel sem vetésének üdvös eredményeként üdvözölhetjük, hogy az 1087. §-ból a joghatásrészt, az 1077. §-ból pedig a tényállásrészt szakítja ki és azt hirdeti, hogy az öntudatlan и
