Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]

25 állapotban elkövetett cselekmény is lehet szándékos vagy gon­datlan ! Részemről mindannak daczára az 1077. §-ba ütköző cse­lekményt csakis öntudatosnak tudom képzelni és tehát azt látom, hogy a Tervezet szerint az öntudatlanul okozott kár az elkövetőt az 1778. §. szerint sem sodorja kártérítésbe. Ha a Tervezet nem ezt akarta törvénybe iktatni, akkor az 1077. §. való minden hivatkozás nélkül az 1778. §-nak a szóbanforgó tényállásokat taxatíve fel kell sorolnia, ha ezt1 akkor az 1087. §-ra való hihatkozást kell elejtenie. Persze az utóbbi esetben ismét számos és nem épen könnyű kérdés előtt állunk! Hogyan bizonyítsa t. i. a károsult, hogy az elmebeteg tudta, hogy mit csinált, hogy részéről szán­dék forog fenn? Tegyük azonban a gyakorlat ezt valahogyan tisztázni fogja, csakugyan a való életnek megfelelő tényállás következmény az elmebeteg «gondatlansága?» Ugyan mi adja majd ennek mér­tékét? Most már az őrültektől azt fogjuk követelni, hogy «gon­dosak» legyenek? Avagy úgy vesszük, milyen gondosnak kel­lett volna lennie a tettesnek, ha nem volna őrült ? Ez fictiv tényállás, mely az elmebeteget — ki hiszen gondatlan nem is lehet, merthogy gondos sem — súlyosabb helyzetbe hozná, mint az egészségest, mit a Tervezet bizonyára nem akart. Ezen értelmezés mellett is tehát az 1778. §. változtatását kell követelnünk, igazságosan «az 1077. §-ba ütközően» csakis az elmebeteg öntudatos «szándékos» tette járhat a kártérí­téssel.1 2 2. Az 1781. §. tényállásában a gyúlékony vagy egyébként veszélyes anyagok «készletben tartása» roppant ruganyos foga­lom és mint ilyen a kártérítési joghatásra nem alkalmas. A mi a nagy és a középkereskedőkre csak mintakollektio, az a kis­kereskedőre már «készlet,» azért azonban csak tán nem az illető kereskedés mérve lesz majd irányadó a kártérítés meg­adására vagy megtartására ? 1 Ez látszik kitűnni Indokolás IV. k. 618. 1. felfogásából. 2 A német polgári törvénykönyvre v. ö, Brunswig: Die Handlungs­fähigkeit der Geisteskranken nach den BGB. Leipzig a 1902. 148—149 1. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom