Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
25 állapotban elkövetett cselekmény is lehet szándékos vagy gondatlan ! Részemről mindannak daczára az 1077. §-ba ütköző cselekményt csakis öntudatosnak tudom képzelni és tehát azt látom, hogy a Tervezet szerint az öntudatlanul okozott kár az elkövetőt az 1778. §. szerint sem sodorja kártérítésbe. Ha a Tervezet nem ezt akarta törvénybe iktatni, akkor az 1077. §. való minden hivatkozás nélkül az 1778. §-nak a szóbanforgó tényállásokat taxatíve fel kell sorolnia, ha ezt1 akkor az 1087. §-ra való hihatkozást kell elejtenie. Persze az utóbbi esetben ismét számos és nem épen könnyű kérdés előtt állunk! Hogyan bizonyítsa t. i. a károsult, hogy az elmebeteg tudta, hogy mit csinált, hogy részéről szándék forog fenn? Tegyük azonban a gyakorlat ezt valahogyan tisztázni fogja, csakugyan a való életnek megfelelő tényállás következmény az elmebeteg «gondatlansága?» Ugyan mi adja majd ennek mértékét? Most már az őrültektől azt fogjuk követelni, hogy «gondosak» legyenek? Avagy úgy vesszük, milyen gondosnak kellett volna lennie a tettesnek, ha nem volna őrült ? Ez fictiv tényállás, mely az elmebeteget — ki hiszen gondatlan nem is lehet, merthogy gondos sem — súlyosabb helyzetbe hozná, mint az egészségest, mit a Tervezet bizonyára nem akart. Ezen értelmezés mellett is tehát az 1778. §. változtatását kell követelnünk, igazságosan «az 1077. §-ba ütközően» csakis az elmebeteg öntudatos «szándékos» tette járhat a kártérítéssel.1 2 2. Az 1781. §. tényállásában a gyúlékony vagy egyébként veszélyes anyagok «készletben tartása» roppant ruganyos fogalom és mint ilyen a kártérítési joghatásra nem alkalmas. A mi a nagy és a középkereskedőkre csak mintakollektio, az a kiskereskedőre már «készlet,» azért azonban csak tán nem az illető kereskedés mérve lesz majd irányadó a kártérítés megadására vagy megtartására ? 1 Ez látszik kitűnni Indokolás IV. k. 618. 1. felfogásából. 2 A német polgári törvénykönyvre v. ö, Brunswig: Die Handlungsfähigkeit der Geisteskranken nach den BGB. Leipzig a 1902. 148—149 1. 25
