Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
23 csakis a tényállásra gondolt, a joghatást azonban figyelmen kívül hagyta. A magánjogi tervezet t. i. «a perre való tekintet nélkül» (Ind. ih.), tehát az okiratra vonatkozó per előtti stádiumban is hallgatólag bár, mégis félre nem ismerhetően kártérítési kötelezettséggel sújtja az okirat fel nem mutatását. Ha azonban a vitatott okirat alapján a per már megindult, a perrendtartási javaslat 331. §. a bírónak nem kártérítési sanctiót szab meg, hanem kihallgatási és mérlegelési jogot ad. Ha az okirat birtokosa nem ügyfél, hanem tanú, a perrendtartási javaslat 312. §. azon intézkedése, mely a tanú okirat kiadási kötelezettségét a tanúvallomások megtagadásával és azonfelül a magánjogi Tervezet 1776. §-val is sújtja, eltünteti ugyan a tanúra jelzett discrepentiát, de épen ezen intézkedés, mely az okirat kiadásának vagy felmutatásának elmulasztásából eredő kár megtérítéséről szól és így a magánjogi Tervezet 1775. 1776. §-nak általunk vitatott sanctiója mellett bizonyít, az esetek túlnyomó részében, ha t. i. a perbeli ellenfél a kiadásra (felmutatásra) kötelezett, az érintett ellentétet még csak kirívóbbá teszi. Miért sújtsuk ugyanis azt, ki az okirat alapján nem kötelezett jobban, mint az adóst? Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kötelezett az iratok felmutatását tárgyazó felszólításra, a maga részéről a perrendtartási javaslat 130. §. alapjára kerekített negativ megállapítási perrel fog felelni és ezzel a kártérítési kötelezettséget egyszersmin- denkorra illusoriussá tenni. Vulgo az adós kártérítést sohasem, legfeljebb mint pervesztes perköltséget fog fizetni az okirat felmutatásának elmulasztása miatt, a nem adós meg nemcsak kártérítést fizet — hanem esetleg ül is érte ! VH. 1. A tényállás határozatlansága a Tervezet törvényes kötelmeinek ugyan typikus baja, a többi eseteknél azonban megmérhetetlenül élesebben jelentkezik a véletlenül okozott kárból származó felelősséget tárgyazó 1778. §-nál. 23