Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
SS más állapotából kiemelni, ha körét kiterjesztjük.1 Ugyanezt á felfogást követi a Reichsgericht is, sőt mint határozataiból kitűnik, túlhajtásoktól sem ment; többször ugyanis oly kérdéseket vont a felülvizsgálat körébe, a melyek épen nem tartoznak oda. így pl. azt, vájjon az alsóbb biróság a szabad bizonyítási rendszer elvei mellett helyesen következtetett a bizonyítandó tényekre, vájjon helyes volt-e egy bizonyító eszközt mellőzni, habár alaki jogszabály nem is lett megsértve.2 Vannak azonban, a kik az ellenkezőt vallják. így pl. fíocholl a franczia felfogást követve, a revisiót nem tekinti harmadik foknak a felek érdekében, hanem oly eszköznek, a mely közérdekből a jogegység védelmére van hivatva és ebből kifolyólag a felülvizsgálat körét megszorítandónak véli, helytelenítvén a Reichsgericht gyakorlatát, a mely annak kiterjesztésére irányul. Különösen pedig támadja azt, hogy a jogügylet magyarázatot is belevonják a felülvizsgálat körébe. Minden inter pretatio ugyanis ténykérdés, mivel mindig egy akaratnyilvánítás tartalmának megállapításában áll. Ennélfogva az, mivolt a jogügyletet kötő félnek akarata, mint tiszta ténykérdés el van vonva a felülvizsgálat alól.3 Hasonló értelemben nyilatkozik .Fischer is4 és még több más német iró. A német polg. pr. novellájának tárgyalásakor (1898.) a Reichsgerichtnek a felülvizsgálat kiterjesztésére irányúló törekvése eléggé ismeretes volt. Mindazáltal a kormányjavaslat a Reichsgerichtnek mindenki által turhetlennek elismert munka- terhén mégsem a felülvizsgálat terjedelmének megszorításával, hanem azzal kívánt segíteni, hogy a felülvizsgálati értékhatárt 1500 márkáról 3000 márkára emelte föl. Sőt ennek fejében a felülvizsgálatterjedelmét még kiterjeszteni is akarta. Ugyanis azt a pótrendelkezést (528 a) vette föl, hogy a felülvizsgálati biróság az ügy érdemében is Ítélhet, ha ezt megelőzőleg bizonyítás felvétele nem szükséges. T. i. a német pr.-nek az az elvi állás1 Vorträge über die Reichs-Civilprocessordnung. Második kiad. 1896. 287; és még Die That und Rechtsfrage bei der Revision im Civilprocess. Juristische Wochenschrift 1881. évf. 73. 2 Rocholl, Z. Í. d. Cp. X. 336. 3 z. f. a. Cp. X. эн. 4 Jahrbücher für Dogmatik XXXVIII. 350. 222
