Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
37 hanem, ha lehetséges nagyobb nehézség nélkül a ténykérdést is felülbíráltatni a harmadik fokon, akkor annak semmi szin alatt sem álljuk útját. Az igazságügyi bizottság javaslata ennek a helyes középutnak elérésére törekszik, s így nagyon természetes, hogy azt a legnagyobb jóakarattal kell fogadnunk. * Most, mielőtt fejtegetésemet befejezném, röviden még arra kell utalnom, hogy a felülvizsgálat kiterjesztésére irányuló törekvés a mi jogunkban nem áll egyedül. Könnyen érthető okokból reánk nézve nagyon tanulságosak azok a kísérletek, a melyek e részben Németországban és Ausztriában történtek. A német pr. is a tény- és jogkérdés teljes elválasztásának alapján áll. Mindenekelőtt kimondja, hogy felülvizsgálatnak van helye birodalmi törvénynek vagy pedig olyan törvénynek megsértése miatt, a melynek hatálya az ítélkező felebbezési bíróság területén túl terjed (549). A törvény pedig akkor van megsértve, ha épen nem vagy nem jól alkalmaztak valamely jogszabályt. (550). A felülvizsgálati bíróság előtt pedig az a tényállás irányadó, a mely a megtámadott ítéletben van megállapítva. (561). A felülvizsgálat körének ez a merev elhatárolása rendkívül sok kételyre és bizonytalanságra szolgáltatott okot. Az irók nagyobb része abban a véleményben van és a bírói gyakorlat is odairányul, hogy a felülvizsgálat köre lehetőleg kiterjesztendő. így pl. Wach kiemeli, hogy a bizonyítás kérdése és a jogkérdés közötti ellentét nem meríti ki az összes elbírálandó életjelenségeket. Köztük nagy és fontos köre terül el az ítélkezésnek. így minden Ítélő tevékenység, a melynél tapasztalati tények, a jogtudományon kívül más tudomány ágaknak, a technikának és művészetnek igazságai a következtetés felső tételei: ez minden jogi elemtől menten csupán liquid tények megítélésében áll. Ilyen a jogügylet magyarázat, névszerint (okirat magyarázat) kérdése is; ez nem bizonyítás kérdése, de nem is mindig jogkérdés; és végül ilyen a köztudomású tények mérlegelése -is. Szerinte mind ezeket a kérdéseket bele kell vonni a felülvizsgálat körébe, mert csak úgy lehet azt fele221
