Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
33 előző pontban a Curia gyakorlatában felemlítettem, s a melyeket az igazságügyi bizottság is megszüntetni törekszik. De hogy a czél más oldalról is el lesz-e érve és hogy a biróságok a bizonyítás mérlegelésében nem fognak-e túlmessze menni, az nagyon kétes, mert a határvonal, a melyet az igazságügyi bizottság felállít, hogy a következtetés «nyilván helytelen», bizonytalan. Előre látható, hogy meglehetősen ingadozó bírói gyakorlat fog a részben kifejlődni, hogy a ténybeli következtetés nyilván helytelen-e vagy sem. A másik újítás, hogy valamely tényállítás valóságának vagy valótlanságának megállapítása felülvizsgálat tárgya... ha az az iratok tartalmával ellenkezik. Jelenlegi jogunk szerint az ítélet az ügy megismerésének egyedüli hiteles forrása, a mely mellett az előző iratok csak kiegészítésül használhatók fel. Ez más szavakkal annyit jelent, ha az ítélet egész tartalma, és az előző iratok közt elleniét mutatkozik, mégis nem ez utóbbiak, hanem csak az előbbi irányadó. Az Ítéletet megelőző iratok tehát nem szolgálhatnak bizonyítékul az ítélet ellen. Azok csak az ítélet tartalmának kiegészítésére szolgálhatnak, de nem annak lerontására. E szerint az ítélet tartalma és az előző iratok közötti ellentét nem megsértése az eljárási szabályoknak, nem alaki sérelem, s így nem is ok arra, hogy a felülvizsgálati bíróság ezen a czimen ténybeli okozati következtetés, az ú. n. ténykedés felülbírálásába bocsátkozzék. Ezzel azonban korántsem mondom azt, hogy az előző iratok a felülvizsgálati eljárásban jelentéktelenek, mert hiszen, ha a fél azt hozza fel sérelmül, hogy az ítéletben jogszabály megsértésével voltak tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva, vagy felhozottaknak tekintve, e részben bizonyítékul csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók fel. (197. §.) Tételem csupán az, ha nincs más jogszabály megsértve akkor az ítélet és az előző iratok közötti ellentét magában véve nem jogszabálysértés és így nem is szolgálhat okul a felülvizsgálatra. Ezt figyelembe véve, jelenlegi jogunk némileg még megközelíti a felülvizsgálat azt az alakját, a melyet az előző pontban kifejtettem, mert az ítélet tartalma és az előző iratok közötti ellentét esetén el van zárva előle a ténybeli okozati következtetés felülbírálása. 24-0 217 3
