Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
22 1775. §. alá lesznek vonandók, gondoljunk a szabadalmazott találmány előállítására irányuló készülékekre, mert hiszen mindezen dolgokra vonatkozó követelést is állíthat az 1895. évi XXXVII. t.-czikk 51. §. alapján a felmutatást óhajtó, irányítsuk figyelmünket arra, hogy szőnyegemet, íróasztalomat, könyveimet vagy lakásomban meg kell mutatnom akárkinél:, vagy pedig annak ugratási kedvtelés e folytán onnan — ha «profanum vulgus odi et arceo» — megszemlélésre elvitetnem, gondoljunk a műkedvelők rajára, kik eredeti Rubensemben ezen kerülő úton akarnak gyönyörködni, gondoljunk arra, hogy az illetéktelen kíváncsiság az 1775. §. ürügyével a házi szentélybe fog tolakodhatni és alighanem világossá válik, hogy az 1775. §. a tulajdonnak egy további kellemetlen megszorítását 'tartalmazza, hogy az a visszteher nélküli kisajátítás egyik neme. Igaz a kötelem elemi szükséget pótol. Ám nem érnők el ugyanazt, ha a felmutatást kérő tartoznék állítólagos követelését valószínűsíteni, miként ezt a perrendtartási javaslat 387. §. az előleges bizonyításban, tehát oly stádiumban is kívánja, midőn a per sokkal valószínűbb, sőt esetleg már folyamatban is van ? Jelenlegi szövegében az 1775. §. kizárólag a felmutatást kérő álláspontjára helyezkedik és annak jogait védi. Az igazságosság követelményeinek ez meg nem felel. Módot kell nyújtani a birtokosnak arra, hogy ellenfelének rosszhiszeműségével védekezzék, hogy ennek bebizonyítása esetén a felmutatást kötelezettséget megtagadhassa. Részemről a birtokos ezen nagyon is figyelembe veendő érdekét még azzal is védeném, hogy a rosszhiszeműség bebizonyultával a felmutatást kérő tetemes pénzbírsággal legyen sújtható. Csak ily szabályozás szorítaná vissza a felmutatási kötelezettséget a maga természetes medrébe. Az utóbbi perjogi intézkedés természetesen nem a törvénykönyv, hanem a szükségképen részben perjogi tartalmú életbeléptetési törvénybe való, ám minthogy a felmutatási kötelezettségnek keretje, már e kelyütt látszott helyesnek annak felemlítése. 2. Az okirat felmutatásának előfeltételeit a Tervezet 1776. §. helyesen szabja meg. Úgy látszik azonban, hogy az Indokolás (IV. k. 613. 1.) a magánjog és perjog eme érintkezési pontján a
