Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
29 Hogy meggyőződjék, vájjon azok betartattak-e, okvetlenül szükséges az Ítéleti tényállást megelőző iratokat is olvasnia, s így az elbírálandó ügyet nemcsak az ítéleti tényállásból, hanem a megelőző iratokból is megismeri. Továbbá a tényállás az Ítéletbe nem veendő fel egész kimerítően, hanem a felebbezési bíróság annak kiegészítésére hivatkozhatik az előkészítő iratok, más bírósági iratok és az első fokú bíróság Ítéletének tartalmára is. (S. E. 170. §8; Tj. 511., 488. §, 405. §4). Különösen emez, az Ítéleti tényállás megszerkesztésére vonatkozó elvek mellett a felülvizsgálati bíróság bizonyos kényszerhelyzetbe kerül. Neki az előző iratok olvasása folytán tudomást kell szereznie arról, hogy minő bizonyítékok alapján derítette ki a felebbezési bíróság a tényállást, de ezt a tudomását az ügy elbírálásánál még sem szabad felhasználnia, mert hiszen ő csak jogkérdésben ítél. Hogy ebből a tarthatatlan helyzetből a felülvizsgálati bíróságok szabadulni törekszenek, az nagyon érthető. Teszik ezt pedig leginkább azon a ponton, a hol a kényszerhelyzet legnagyobb: a periratok közt levő okiratok felhasználásánál. Ma általában el van ismerve, s ez állandó magyar bírói gyakorlat is, hogy az okirat felülvizsgálat tárgya. De miután ott a sorompó a felülvizsgálati bíróság előtt, hogy a felülvizsgálat csak a jogkérdésre szorítkozik, az okiratok vizsgálatát vagy mint mondják, értelmezését, nem mint tény, hanem mint jogkérdést vonják a felülvizsgálat körébe. S ezt a törvényjavaslat, de az igazságügyi bizottság is, úgy látszik annyira természetesnek találták, hogy nem is tartották szükségesnek e részben valamely intézkedést tenni. Nézetem szerint azonban az okiratmagyarázat nem jog, hanem tény-kérdés. Az okirat a perben mindig bizonyító eszköz. Ha a bíróság ezt szemléli és magyarázza, mindig bizonyítást végez, nem lehet e tekintetben különbség, hogy melyik bíróság teszi. Ha bizonyítás az okirat tartalmának megfigyelése az első és második fokon, akkor szükségképen az a harmadik fokon is, a felülvizsgálati eljárásban. Ámde a bizonyítás ténybeli okozati következtetés, ténykérdés, s igy az okiratmagyarázat is az, ennélfogva ennek is ki kellene esnie a felülvizsgálat köréből. 213
