Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]

fejtegetésemet befejezném, meg kell még világítanom az előző eljárások iratainak szerepét a felülvizsgálati eljárásban.

Ama tételemnek kifejtésénél, hogy a reformatorius jellegű felülvizsgálatnál a bíróság a tényeket a lehetőség, s köz- tapasztalatszerűség szempontjából mindenesetre felülbírálja és csak azután ismétli meg a jogbeli következtetést: abból indultam ki, hogy a felülvizsgálati bíróság az ügyállást csak a felebbezési bíróság Ítéletéből ismeri meg és hogy erre a czélra semmiféle előző iratokat olvasnia nem kell, mert csak akkor kerülheti el ez a bíróság azt, hogy a ténybeli okozati következtetés felülbírálásába ne bocsátkozzék. Tényleg azonban ez nincsen így, mert a felülvizsgálati bíróság az ügy állására vonatkozó ismeretét az előző iratokból is meríti, s így nem zárkóz- hatik el teljesen attól, hogy a ténybeli okozati következtetést is felül ne bírálja. Ennek azután az a következménye, hogy a felülvizsgálatnak az az elhatárolása, a melyet az imént kifejtettem, csak elvileg van meg, mert a gyakorlatban a felülvizsgálati bíróság a törvény ellenkező álláspontja ellenére a ténybeli okozati következtetést is szükségképen felülbírálja. Már fentebb érintettem, s itt bővebben fogom kifejteni, hogy ettől a felülvizsgálati bíróságot teljesen elzárni nem is volna czél- szerű, hanem hogy a felülvizsgálatnak oly alakja kívánatos, a melynél a felülvizsgálati bíróság bizonyos határok közt a ténybeli okozati következtetést, vagyis a bizonyítás eredményét is felülbírálhatja. Mik legyenek azonban ezek a határok, vagy más szavakkal, minő mértékben használhassa fel a felülvizsgálati bíróság az előző eljárások iratait, ez nézetem szerint a felülvizsgálatnak legkényesebb pontja, a melyen a tény és jogkérdés elválasztása megfordul és a melyet teljesen kielégítően megoldani nem is lehet.

Lássuk azonban egyenként az okokat, a melyek szükségessé teszik, hogy a felülvizsgálati bíróság az előző eljárások irataival foglalkozzék.

Ilyen mindenekelőtt az, hogy a magánjogi viszony elbírálása a perben soha sem független a perjogi viszony elbírálásától; ez lépten-nyomon kihat az előbbire. így különösen a felülvizsgálati bíróságnak bizonyos eljárási szabályok betartását hivatalból kell vizsgálnia (S. E. 165., 166., 208. §; Tj. 544. §).

m

28