Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
23 De ide tartozik a jogügyletek értelmezése is. Általában minden jogügyleti tartalmat, mielőtt a bíróság azt a jogszabály alá foglalná, szükséges a köztapasztalati tényekkel összehasonlítani és így értelmét megállapítani. A felülvizsgálati biróság ebben önállóan jár el és nincs ahhoz kötve, hogy az alsóbb biróság azt miképen végezte. Nincs szükség emez eredmény czéljából más mesterkélt megoldáshoz folyamodnunk, nevezetesen nem szükséges az, hogy a jogügyletben nyilvánuló akaratot törvénynek, objectiv jognak, azaz jogszabálynak tekintsük,1 mint a franczia irók általában, és egyes német irók1 2 és hogy ennek következtében a jogügylet magyarázatát jogkérdésnek minősítsük. Nem egyéb az, mint ténykérdés, t. i. a jogügyleti akaratnak, különösen a hiányos jogügyleti akaratnak köztapasztalatszerü minősítése, illetve bizonyos köztapasztalati tényekkel való kiegészítése. A dolog megítélése azonban módosul, ha a törvény a bírót a jogügyleti tartalom magyarázatánál megköti. Jogügyleteknél ugyanis nagyon gyakran azt a tényt, hogy a felek mit nyilvánítottak ki akaratuk gyanánt, nem lehet bizonyítás útján kideríteni, mert a felek akarat- nyilvánítása hiányos. Hogy e miatt az ügylet ne legyen érvénytelen, a törvény mondja meg, mi tekintendő a felek akarat- nyilvánítása gyanánt. (Pl. K. T. 265., 266., 321. §§.). E magyarázó jogszabályok segélyével nemcsak az alsó, hanem a felülvizsgálati biróság is kiegészíti a kiderített jogügyleti tényállást abból a czélból, hogy az a jogszabály alá foglalható legyen és a felülvizsgálati biró nincs ahhoz kötve, hogy az alsó biróság a felek hiányos jogügyleti akaratnyilvánítását miképen egészítette ki magyarázat útján. Ha már most ilyen esetekben arról van szó, hogy a biró a jogügyleti tartalmat a törvény szellemének megfelelően egészítette-e ki, ez még nem puszta ténybeli összehasonlítás, hanem jogbeli következtetes is. S így a jogkérdés. És igen gyakran az, mivel a törvényhozások sűrűn állítanak magyarázó jogszabályokat. 1 Igen tanulságos erre a kérdésre nézve bodor A. értekezése: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban. Jogászegy. Ért. XVIII. k. 1. f. 2 Különösen Banz, Die Auslegung der Kechtsgeschäfte. 1S97. *07
