Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
22 ben nem volna értelme a concret lényekhez kötött jogszab ály- revisionak. A mint nem lehet az alsóbb bíróságot kényszeríteni, hogy tényeket, a melyekről mindenkinek tudomása van, vagy a melyeket hivatalosan ismer, valóknak el ne fogadjon: épúgy a felülvizsgálati bíróságtól sem követelhetjük, hogy a köztudomású tények ellenére fogadjon el bizonyos tényállást valónak. A felülvizsgálati bíró époly tagja a társadalomnak, mint az alsófokú, s épen azért, a mint ennek fel kell használnia köztapasztalati ismereteit, hogy az ügyet elbírálhassa, hasonlóképen kell ezt tennie a felülvizsgálati bírónak, s e részben reá nézve nem lehet irányadó az, hogy az alsóbb bíróság a köztapasztalati tényeket miként fogta fel. Meg kell neki engedni, hogy esetleg a saját jobb köztapasztalati ismereteivel máskép minősítse a kiderített tényeket, mint ezt az alsóbb bíróság tette, mert ellenkezőleg abbaa kényszerhelyzetbe hoznók, hogy egy oly ténybeli eredményre, a melyet képtelennek, lehetetlennek tart, alkalmazza a jogszabályt, a minek a perben soha sem szabad megtörténnie. Hogy melyek a ténybeli összehasonlítás alapjául szolgáló köztapasztalati tények, azt részletezve, teljes kimerítően meghatározni nem lehet. Minden tény az, a mely a perbeli tények ténybeli minősítése czéljából az összehasonlítás alapjául szolgál. Mint legfontosabb csoport, kiemelkednek körükből a köztudomású tények, de vannak mások is. A technika mai óriási fejlettsége mellett a bíróság lépten-nyomon kénytelen oly természettudományi vívmányokkal számolni, a melyek csak egy szűkebb körben, a szakértők körében ismeretesek. Kereskedelmi, váltó, ipari, bányászati vagy más őstermelési viszonyokból származó perekben igen gyakran kell a bírónak a ténybeli minősítés alapjául oly gyakorlatot elfogadni, a mely nem általában, hanem csak az illető szűkebb körben ismeretes. Különösen ezek tekintetében szoktak felmerülni kételyek, vájjon azokat a felülvizsgálati bíróság ítélkezése körébe vonhatja-e? Természetes, hogy mindezek, mint elemei a ténybeli összehasonlításnak, beleesnek a felülvizsgálat körébe. Midőn mindezekben a vonatkozásokban a jogbeli következtetésnél a ténybeli következtetés is elbírálás alá kerül, ez csak a maga lehetősége, köztapasztalatszerűsége és nem történeti hűsége szempontjából az elbírálás tárgya. 206
