Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
21 szükségessé teszi bizonyos tények vizsgálatát. Ha azt mondjuk, hogy a felülvizsgálat jogkérdésre szorított felebbezés, soha sem szabad azt gondolnunk, hogy a felülvizsgálat tények vizsgálatától teljesen ment, mert ez, mint a tapasztalat is mutatja, egészen helytelen eredményre vezet. Hogy melyek azok a tények, a melyek a felülvizsgálat tárgyai, az mindig attól függ, mennyi a képzeleti tényelem a felső tételben, mert hiszen annak elbírálásánál, hogy a concret tényen a jogszabályt jól alkalmazták-e, mindig az a döntő, hogy mennyi képzeleti tényelemen van fölépítve a jogszabály. Lássunk azonban nehány példát. Ha a felső tétel az: hogy az, a ki másnak kárt okoz, azt megtéríteni tartozik; az alsó tétel pedig az, hogy A. B-nek kárt okozott, s így a következtetés, hogy A. B-nek kártérítéssel tartozik: nyilvánvaló, hogy ennek a concret következtetésnek felülbírálásánál azt kell vizsgálnunk, mely tényeket nevezünk kárnak, s hogy azok a tények, melyek a concret esetben ki- deríttettek, azonosak-e velük? Vagy, ha a felső tétel az, hogy a kereskedő által kötött szerződés kétség esetéhen a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintetik (K. T. 261. §.); az alsó tétel pedig, hogy X. kereskedő szerződést kötött, de hovátartozása kétes, s így a következtetés az, hogy X. szerződése a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintendő: szintén kétségtelen, hogy a következmény kimondásánál a conret esetben azt kell néznünk, mit nevezünk üzlet folytatásának, s vájjon a concret kiderített tényben az üzletfolytatás elemei megvannak-e ? Ez a ténybeli összehasonlítás a jogbeli következtetés szük- ségképeni előzménye. A kettő azonban egymással annyira összefügg, hogy nem is szokás őket egymástól megkülönböztetni. Most már csak az a kérdés, hogy ebben a ténybeli összehasonlításban kötve van-e a felülvizsgálati bíróság ahhoz az eredményhez, a melyet az alsóbb bíróság megállapított, vagy pedig ebben önállóan jár-e el? A válasz e kérdésekre tulajdonképen már az előző tételben benn van. Ha ez a ténybeli összehasonlítás a felülvizsgálat szükségképeni eleme, akkor bizonyos, hogy abban a felülvizsgálati biró egészen függetlenül jár el az alsóbb bíróságok megállapításától, mert különít»
