Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
20 A felebbezés jogi természete eléggé ismeretes. A felebbe - zési bíróság megismétli az első bíróság összes ténybeli következtetéseit, valamint a jogbeli következtetést is. Hogy a ténybeli okozati következtetés megismétlése czéljából esetleg a bizonyítás-felvételt is megismétli, az csak járulékos, de a fogalmat nem érinti. A mi azonban már nagyon is a fogalomra tartozik, ez az, hogy a felebbezési bíróság ama különböző természetű következtetéseket hivatalból ismétli meg: más szavakkal, ha a fél az ítéletet felebbezéssel megtámadja, a felebbezési bíróság nemcsak azt fogja megvizsgálni, hogy az anyagi jogszabály jól alkalmaztatott-e, hanem azt is, hogy az alsó bíróság a tényeket jól derítette-e ki? Fogja ezt tenni a nélkül, hogy a félnek ezt kérnie kellene. Másképen áll azonban a dolog a felülvizsgálatnál. Ennek jellemző sajátsága gyanánt általában azt hirdetik, hogy a felülvizsgálati bíróság csak a jogkérdés, azaz a jogbeli következtetés felülbírálására szorítkozik, a ténykérdés, s ez alatt a ténybeli történeti következtetést értik, el van vonva elbírálása alól, a melyet sem hivatalból, sem a fél kérelmére nem szabad elbírálnia. A ténykérdés csak akkor esik az ő elbírálása alá, ha a felebbezési bíróság annak kiderítésével eljárási szabályt sértett meg, s a fél az orvoslást kéri. Hogy azonban a reformatórius felülvizsgálat emez eseten kívül is kiterjeszkedik bizonyos részben a ténybeli következtetés felülbírálására, hogy tehát ennél a tény és jogkérdés merev elválasztása nem lehetséges, ezt, mint értekezésem egyik alaptételét, most fogom bővebben megvilágítani. Ezt ugyanis tudnunk kell, mielőtt a tervezett reform megítéléséhez hozzáfognánk. Ismernünk kell azt, mennyiben terjeszkedik ki a felülvizsgálat a jelenlegi jog szerint a ténykérdés felülbírálására, ha meg akarjuk állapítani, hogy mennyiben tervezik azt még tovább kiterjeszteni. » Az, a mit e részben minden esetben irányadónak kell elfogadni, a következő: hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban mindig egy concret tényen állapítja meg, vájjon az anyagi jogszabály jól vagy rosszul alkalmaztatott-e? Hogy pedig ezt tehesse, a concret tény és a képzeleti tény ténybeli tulajdonságainak azonosságát meg kell állapítani, a mi okvetlenül 204
