Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
8 meg nem történt gyanánt állapított meg, s ezt kellően meg is okolta, az ily módon kiderített tényállás a felülvizsgálati eljárásban nem támadható meg, s a bíróság annak alapján bírálja el, vájjon az anyagi jogszabály meg lett-e sértve, vagy sem? Mindazáltal az ítélet nem kizárólagos forrása a tényállás megismerésének, mert az ítéletben a tényállás nem adandó elő szükségképen egész kimerítően, hanem kiegészítése végett a felebbezésí bíróság utalhat az előző iratokra is, s így a felülvizsgálati bíróságnak a perbevont jogviszony tényállásának megismerése végett ezeket az iratokat is kell olvasnia. Ekként a törvény elvi álláspontja ellenére sok alkalma nyílik az u. n. ténykérdés felülbírálására is. Ilyen módon nyert a bírói gyakorlat alapot arra, hogy az okiratok értelmezését belevonja a felülvizsgálat körébe a nélkül, hogy a törvénynyel ellentétbe kerüljön. Ma már teljesen megállapodott bírói gyakorlat, hogy az okiratmagyarázat felülvizsgálat tárgya. És hogy a bíróságok e tekintetben még látszatát is elkerüljék a törvénytől való eltérésnek, az okiratmagyarázatot nem mint tény, hanem mint jogkérdést vonják a felülvizsgálat körébe. Nem óhajtok ezúttal a kir. Curia gyakorlatának bírálatába bocsátkozni, mert az, hogy egyes kérdésekben mennyiben tér el elvi felfogásom, az alábbi rendszeres vázlatból amúgy is eléggé ki fog tűnni. Azt azonban mégis ki kell emelnem, a miről mindenkinek, a ki a kir. Curia gyakorlatát behatóan áttanulmányozza, meg kell győződnie, hogy legfelső bíróságunk mély belátással és kitűnő gyakorlati érzékkel törekszik a jog és ténykérdés elválasztásából eredő nehézségeket leküzdeni. Hogy ez teljesen neki sem sikerült, azon, tekintve a nagy nehézségeket, nem szabad megütköznünk. Mindezek ellenére a képviselőház elé terjesztett törvény - javaslat a S. E. felülvizsgálati rendszerét mégis fentartotta. Mert, habár így szól az indokolás, azok közt az ellenvetések közt, a melyek a revisio ellen tehetők, kétségkívül legnyomósabb a tény és jogkérdés elkülönítésének nehézsége : más oly harmadfokú felebbviteli mód, mely ellen kevesebb jogosult ellenvetést lehetne tenni, nem ajánlható.* * Indokolás 66. 192
