Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
9 A képviselőház igazságügyi bizottsága azonban más véleményben volt. Tapasztalván a két kérdés elválasztásának nehézségeit és meggyőződvén sok esetben az elválasztásnak czél- szerűtlenségéről is, arra a fontos lépésre szánta el magát, hogy a felülvizsgálatnak jellegét megváltoztatja, s azt oly perorvoslattá teszi, a melynek segélyével bizonyos ténykérdéseket is lehet a harmadfokú biróság elbírálási körébe vonni, a menynyiben ezt ennek a bíróságnak szervezete lehetővé teszi. Ennek kifejezésére mindenekelőtt elejtette a törvényjavaslatnak azt az elvi rendelkezését., hogy felülvizsgálatnak csak anyagi, vagy alaki jogszabályok megsértése miatt van helye. Ezenfelül pedig 538. §-ába a következő új rendelkezést vette fel: «Valamely tényállítás valóságának vagy valótlanságának megállapítását csak azon az alapon lehet felülvizsgálni, hogy a megállapítás valamely jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével vagy nyilván helytelen ténybeli következtetéssel történt, vagy hogy az iratok tartalmával ellentétben áll.» Az az újítás lényegileg csak a két legutóbbi rendelkezés4 ben áll: a) felülvizsgálatnak van helye nyilván helytelen ténybeli következtetés miatt; b) és azért, mert a megállapítás az iratok tartalmával ellentétben áll. Közelebbről tekintve a kérdést, az igazságügyi bizottságot két ok vezette-e ezekre a módosításokra. Az egyik, hogy habár a tény és jogkérdés határvonalának elválasztását nem tekinti leküzdheti ennek, «mégis kétségtelen, hogy a felülvizsgálat alapjának ilyen meghatározása mellett a gyakorlatban eltérő megoldások keletkeztek, a melyek a felülvizsgálat körének terjedelmét bizonytalanná tették. E bizonytalanság oka főleg abban rejlik, hogy mind a felek, mind pedig a biróságok igyekeztek azokban az esetekben, a mikor a felebbezési biróság Ítéletének helytelenségéről meggyőződtek, a kérdést a jogszabály megsértésének vagy mellőzésének keretébe szorítani; ez a törekvés pedig nem jutott — és elvi alap hiányában a concret esetek, valamint a biróságok felfogásának különféleségénél fogva nem is juthatott — mindig egyenlő eredményre.» A másik ok, hogy a bizottság elvileg sem találta indokolt193
