Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
7 A következő határozat azonban már különböztet: «Az a kérdés, hogy valamely kereskedő fizetéseit megszüntette- e, abban az esetben jogkérdés, ha az bírálandó meg — miként a jelen ügyben is — hogy bizonyos tények eredményezik-e azt a jogi állapotot, a mely a fizetések megszüntetése alatt, mint jogi fogalom alatt— értendő. A fizetések megszüntetéséről való tudomás kérdése pedig, vagyis az a kérdés, hogy a fizetések megszüntetésének megállapítására szolgáló egyes jelenségeket a másik fél ismerte-e, ténykérdés ugyan — a jelen esetben azonban, miként fentebb már jeleztetett — nem erről, hanem a felmerült jelenségek jogi hatásáról van szó, az erre vonatkozó kérdés pedig a jogkérdés körébe tartozik és így felülvizsgálat tárgya.»1 Bővebb megvilágítás végett fel kell említenem még a következőket. A kir. Curia azt a kérdést, hogy a tartásra kötelezett, a felek vagyoni viszonyait tekintve, minő összeget köteles tartásdíj fejében fizetni," hogy a gyermek tartása iránti perben a gyermek mely időtől fogva, azaz mely életkorban keresetképes '1 ténykérdésnek tekinti. Hasonlóképen kártérítés iránti perben, mennyi a megtérítendő kár összege, ténykérdés; míg ellenben a kárt okozó tény és a károsodás közt fennálló okozati összefüggés, jogkérdés.1 * * 4 5 És végül ténykérdés, a perköltség összegének kérdése, valamint az, hogy az ügyvédi munkának és felmerült költségnek mennyi összeg felel meg." A mi pedig a másik nehézséget, a felebbezési bíróság iratainak felhasználását illeti, tapasztaljuk, hogy mióta a S. E. hatályban van, a felülvizsgálati bíróságok soha sem tévesztették el szem elől a törvény azt a rendelkezését, hogy az ügy elbírálásánál a felebbezési bíróságok Ítéletében megállapított tényállás irányadó, s épen ebből folyólag határozataikban lépten-nyomon olvashatjuk, hogy ha a felebbezési bíróság a bizonyítékok szabad mérlegelése mellett valamit meg, vagy 1 I. G. 486 1901. VII. 261. a II. G. 30/95. I. 19; II. G. 75/95. I. 62; I. G. 47/97. II. 315; I. G. 231/1901. VII. 545. a I. G. 274 96. II. 89; I. G. 231/1901. VII. 546. * I. G. 193/97. III. 27. 5 I.G. 261/97. III. 93; I. G. 394/98. IV. 204.; I. G. 228 1902. VII. 539. 191
