Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
6 akartak kötni, tény, az pedig, hogy az ügylet színe alatt más ügyletet palástoltak el, jogkérdés. Más esetekben azonban a Curia általában minden megkülönböztetés nélkül mondottaki, hogy «az a kérdés, hogy valamely jogügylet szinleges-e» vagyis, hogy a jogügyletben résztvevő felek nem valódi, hanem csak színlelt akaratukat nyilvánították, ténykérdésre vonatkozik» s így, ha eljárási szabály nincs megsértve, nem esik a felülvizsgálat körébe.1 Midőn azonban nem szinleges ügyletről, hanem olyanról van szó, a mely valódi, de a hitelezők kijátszására irányul és ebbeli minőségénél fogva a hitelezőkkel szemben hatálytalan, a kir. Curia nem tény, hanem jogkérdést lát fen- forogni.1 2 Igen érdekes az is, hogy a kir. Curia törvénytelen gyermeknek tartása iránti perben annak megállapítását, hogy a nő a gyermek fogamzása idejében feslett életmódot folytatott, jogkérdésnek tekinti; ténykérdésnek csakis azokat a körülményeket minősíti, a melyekből a feslett életmódra vonatkozóan a jogi következtetés levonható.3 És végül csődmegtámadási perekben a kir. Curia annak megállapítását, hogy a közadós kereskedő fizetéseit megszüntette, hol tény, hol pedig jogkérdésnek minősíti. így eg.y esetben kimondotta: «De a felebbezési bíróság akkor is, a mikor a perben felmerült tényekből következtetés utján nem tartotta megállapíthatónak azt, hogy a közadós a fizetések teljesítésekor fizetéseit beszüntette, a következtetés alapjául szolgáló tényeket nem vonta jogi minősítés alá, hanem ezekből pusztán más ténynek, a fizetés beszüntetése tényének hiányára vont le következtetést. Ez a következtetés is tehát ténybeli körülmény megállapítására vonatkozik, s mint ilyen, a S. E. 64. §-a szerint szintén a sza- bad mérlegelésnek körébe tartozván, a következtetés útján megállapított tény valósága a felülvizsgálati eljárásban felül nem bírálható.4 1 I. G. 650/901. VII. 412 ; I. G. 306/98. IV. 131; I. G. 526/98. IV. 303; I. G. 286 190. VI. 40. 2 I. G. 241/1901. VII. 43. 3 I. 26; II. 193; I. G. 231/1901. VII. 544. * II. G. 23/95. I. 84; ugyanígy. I. G. 187/97. III. 16. 190
