Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
101 ma, mert nem fognak bármely jött-ment embert biztosítási ügyletek szerzésére elfogadni, hanem el fogják érni azt, hogy a mai félszeg társadalmi felfogással szakítani fognak, a mely szerint tisztességes ember biztosítási ügynökségre alig vállalkozik, mert ezt nem tartja gentlemanlike foglalkozásnak; rendesen, eltekintve a társaságok által nevelt, állandóan alkalmazott emberektől, rendszerint tönkrement existeneziák, sőt még sokkal alantasabbak vállalkoznak az ügynökségre, holott ezen új állapot mellett csakis tisztességes ügynököket fognak felvenni, mert hiszen ezeknek olyan hatáskörük lesz, hogy a biztosító-társaságnak ezekkel magát azonosítani kell. Elismerem, hogy ekkor talán kevesebb lesz az «Ausspannolás» és Magyarországon nem fogják az üzletek túlnyomó részét kikapcsolások utján megcsinálni, hanem fognak becsületes üzleteket keresni a különböző társadalmi rétegekbe való inten- sivebb behatolás által. Ez sokkal egészségesebb állapot lesz és az egész biztosítási intézmény sokkal üdvösebb alapokon fog állani. m
