Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
87 ben sem lehet szó tűzvészről. A munkás például, a ki valamely vasgyárban dolgozik mint tüzelő, és ezen munkája közben a tűztől ruhája tönkremegy vagy akár meggyulad, nem szenved tűzkárt. A német Tervezet fölött gyakorolt több rendbeli kritikában azon propoziczióval is találkoztam, hogy a tűzvész fogalma jelöltessék meg akként, hogy «egy rendeltetés ellenesen keletkezett tűz tekintessék tűzvésznek és pedig úgy közvetett, mint közvetlen következményeiben». Míg a rendeltetésének megfelelően keletkezett tűz csak akkor tekinthető tűzvésznek, ha testi dolgokra közvetlenül rendeltetésellenesen hat, addig az ily tűznek közvetett következményei, mint például füst, hőség stb. tűzvésznek nem tekinthetők. Nézetem szerint azon törekvések, hogy a tűzvésznek fogalma tételes törvényben megállapítassék, czélra nem vezethetnek, legalább is nem oly értelemben, hogy e meghatározások egyszersmindenkorra teljes tökéletességgel minden képzelhető esetet felölelve, a fogalom megjelölésére alkalmasak legyenek. A tűzbiztosítók már régóta törekednek arra, hogy ezen jogkérdést biztosítási feltételeikben kifogástalanul megoldják. A bíróságok gyakorlata azonban ingadozó, valamint a biztosítottaknak nézete is sok esetben meglepően téves. Igaz ugyan, hogy világos félremagyarázhatatlan jogi helyzet kétségtelenül előnyös volna, úgy az érdekelt felekre, mint a jog- gyakorlatra is. Mégis mindaddig, a míg teljesen megfelelő megjelölést nem találunk, előnyt kell adnunk azon jogállapotnak, a melyben a mindennapi élet a váltakozó életviszonyoknak, különösen pedig a teknikának napról-napra előálló újabb és a legtöbb esetben a tűz keletkezésének újabb és újabb forrását képező jelenségei adják meg a kulcsot minden egyes esetben annak megítélésére, hogy vájjon valóban tűzveszélyről, illetve biztosításjogi értelemben tűzkárról van-e szó, vagy sem. * A kárbiztosítás területén a szakértői becsüt illetőleg, a magyar joggyakorlat szempontjából alig tartalmaz uiat a Tervezet, ha csak azt nem, hogy szakértőket minden esetben azon járásbíróság nevez ki, a melynek kerületében a kérdéses kár előállott. Ezen rendelkezés diszpozitiv. * 159
