Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
88 A mi a többszörös, illetve túlbiztosítást illeti, erre nézve a Tervezet szintén eredeti álláspontot foglal el. A biztosítók között ugyanis egyetemleges adósi viszonyt teremt, kimondván, hogy a biztosítók mindegyike azon összegért felel, a melynek fizetésére magát szerződésileg kötelezte; a biztosított azonban összesen nem kaphat többet, mint kárának valóságos értékét. Természetesen csak jóhiszemű többszörös, illetve túlbiztosításról van szó. Tagadhatatlan, hogy a német Tervezet a magyar kereskedelmi törvény 471. §-ával szemben feleslegesen és szükség nélkül komplikálja a kérdés megoldását. Hogy kereskedelmi törvényünk említett rendelkezését Németországban is egyszerűbbnek és helyesebbnek tartják, az kitűnik abból, hogy a német biztosítóknak a német Tervezet fölötti értekezletén Wadtke a magdeburgi tűzkár elleni biztosító-társaságok vezér- igazgatója, a ki a Tervezet tűzbiztosításra vonatkozó részének előadója volt, a Tervezetnek 54. §-a helyébe mondhatni szóról- szóra a magyar kereskedelmi törvény 471. §-ának rendelkezéseit ajánlotta iktatni. * Végül nem hagyhatom szó nélkül a német Tervezetnek a magyar kereskedelmi törvény szempontjából eredeti azon rendelkezését, a mely a biztosított dolgok elidegenítése esetén a magyar kereskedelmi törvény 484. §-ával ellentétben kötelező hatálylyal kimondja, hogy a biztosítás a biztosított dolgok tulajdonának átruházásával eo ipso a biztositó belegyezése nélkül átszáll és a mely átszállás a biztosító által a biztosítási szerződésből ki nem zárható, illetve, hogy az ezirányu megállapodás érvénynyel nem bir. Míg tehát a magyar kereskedelmi törvény 484. §-a a biztosított dolgok átruházásával a biztosítási szerződés átszállását csak a felek ellenkező megállapodásának hiányában statuálja, addig a német tervezet ily ellenkező megállapodás érvényét el nem ismeri, hanem a biztosítókra káros ezen rendelkezést úgy akarja ellensúlyozni, hogy feljogosítja azokat, hogy az átruházás tudomásvételétől számított egy hónapra a szerződést felmondják. E felmondási jog ugyanezen idő alatt azonban el is évül. A biztosítottnak, illetve a biztosított dolgok szerzőjének 160
