Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
86 delkezés kétségtelenül hézagpótló. Még csak azt kivánom megjegyezni, hogy a német birodalmi törvényszéknek, a szakértői becsűre vonatkozó ezen gyakorlata a biztosítottakra nézve még sokkal rigorózusabb, mint a Tervezet rendelkezései, mert a szakértői becsű megtámadásához, nem tartja elegendőnek a nyilvánvaló helytelenséget (offenbare Unrichtigkeit), hanem nyilvánvaló méltánytalanságot (offenbare Unbilligkeit) is, tehát manifesta iniquitast is tart ahhoz szükségesnek. * A kárbiztosítást illetőleg kiemelendőnek tartom a tűzbiztosítás területén a német Tervezetnek azon rendelkezését, a mely a magyar kereskedelmi törvény ezirányu hiányával szemben kimondja azt is, hogy tűzkárnak tekintendő azon kár is, a mely villámcsapás vagy robbanás folytán okoztatik (83. §.). Megegyezik a német Tervezet a magyar kereskedelmi törvény 491. §-ának rendelkezésével azirányban, hogy kimondja, hogy a tűz elleni biztosítás a tűz keletkezési módjára való tekintet nélkül minden tűzkárra kiterjed, a miként megegyezik abban is, hogy magának a tűzvésznek fogalmát sem az egyik, sem a másik meg nem jelöli. Megjegyzem, hogy a német Tervezet sem meríti ki a tűz keletkezésének azon módjait, a melyekre a tűzbiztosítás hatályának ki kell terjednie, mert nincs benne felsorolva az öngyuladás által okozott tűzkár. A német tűzkár-biztosítóknak a Tervezetre tett észrevételeiből azt látom, hogy kifogásolták a tervezetet azirányban, hogy a tűz és tűzkár, illetve a tűzvész fogalma abban kellőképen nem tisztáztatott. A Tervezet csak idevágó indokolásában ad azirányban némi felvilágosítást, a midőn így szól: «Az oly károkért, a melyek hivatásszerű tűznek kitett tárgyakban annak folytán azokban előállanak, a biztosító nem felel. A tűzvész más irányú körülírása felesleges, mert önmagától adva van.» Az indokolásnak ezen szakasza azonban nem kielégítő. Mert igaz ugyan, hogy például, ha egy tűznek kitett tartály idővel kiég, vagy ha valamely ruhadarab vasalás folytán meg- pörkölődik, tűzkárról szó sem lehet; de nem lehet a Tervezet indokolását meghaladó mértékben biztosításjogi értelemben tűzről szó akkor sem, ha valamely tűz hivatásszerüleg ég és ezen égésnek káros következményei vannak. Mert ily eset158
