Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
85 fogva is igen tág magyarázatoknak ad helyet, épúgy a német Tervezetnek szűk kört szabó rendelkezése akként volna módosítandó, hogy baleset-biztosítás esetén a biztosító felelőssége, úgy szándékosság, mint durva gondatlanság esetén megszűntnek volna kimondandó és a biztosító, illetve a szerződő felek szabad megegyezésének kellene fennhagyni, hogy vájjon a biztosító a törvényben megszabott felelősségén túl akar-e kockázatot viselni, vagy sem ? Ez volna egyébként nézetem szerint a helyes középút is a magyar kereskedelmi törvény és a német Tervezet álláspontja között. * A magyar joggyakorlat szempontjából szintén vitás kérdést old meg a Tervezetnek 174. §-a. A magyar balesetbiztosító-társaságok biztosítási feltételei ugyanis többnyire azon kikötést tartalmazzák, hogy ha a biztosított baleset esetén a biztosító kármegállapításával megelégedve nincs, a felek szakértőket tartoznak meghallgatni a kár mennyisége, illetve munka- képtelenség foka iránt, a kiknek döntését mindkét fél kötelezőnek elismerni tartozik. E kérdésben dönteni legfelsőbb bíróságunknak ritkán nyílott alkalma. Legutóbb (1902 decz. 23. I. G. 364. sz. a.) kimondotta azt, hogy miután a kereskedelmi törvénynek a szakértői becsűről rendelkező 484. §-a az élet- biztosításnál érvénynyel nem bir (K. T. 506. §.), ennélfogva a baleset-biztosítási feltételek említett kikötésének joghatálya nincs. Ebből következőleg a magyar joggyakorlat a balesetbiztosításban a kárnak szakértők útján való megállapítását nem ismeri. Lássuk ezzel szemben a német Tervezetnek említett rendelkezését. Ezen rendelkezés szerint, ha a szerződés értelmében a munkaképességnek a baleset által előidézett csökkenése szakértők útján állapítandó meg, úgy ezeknek megállapítása, ha ez a való tényállástól nyilvánvalólag eltér stb. stb., nem bir kötelező erővel, mi következik? Ebből az következik, hogy a német Tervezet a baleseti kár nagyságának, illetve a keresetképtelenség fokának megállapítása körül a szakértői eljárásra vonatkozó kikötést joghatályosnak és annak döntését kötelezőnek elismeri, mert megállapítja azon kivételes esetet, a melyben a szakértők döntése hatálylyal nem bir. Ezen ren157
