Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
79 vizsgálat elmulasztásának esetére kikötött szerződéses birság behajtását. Csak erkölcsi szempontból kifogásolandó, hogy az ajánlatottévő a német Tervezet értelmében ezután tudatában lesz annak, hogy daczára Ígérete megszegésének a biztosító ellene mit sem tehet. * Igen fontos és aktuális kérdését képezi az életbiztosításnak az életbiztosítási szerződések, illetve kötvények tőkésítésének, illetve visszavásárlásának kérdése is. A Tervezet (164—167. §§.) mindkettőnek feltételéül kimondja, hogy a szerződés legalább három éven keresztül fennállott, illetve a díj három éven át megfizettetett. A visszavásárlási kötelezettségnek generális föltétele: hogy haláleseti biztosításról legyen szó, tehát oly biztosításról, melynél a biztosított eseménynek minden esetben be kell egyszer következnie. A tőkésítés vagy a díjmentes biztosítássá való átalakulás történhetik vagy a biztosítottnak bármikori kívánságára vagy ettől eltekintve, önmagától akkor, ha a biztosító Tervezet 33. §-a értelmében díjfizetés elmulasztása folytán a biztosítási viszonyt felmondja. Yisszavásároltatik a kötvény a szerződő felek bármelyikének visszalépése, illetve a biztosító felmondása vagy a biztosított visszalépése esetén; minden esetben pedig akkor, ha a biztosító a biztosított esemény bekövetkeztekor a biztosítási összeget bármely okból nem tartozik megfizetni. (Tehát a 8., 21., 24., 159. és 160. §§. esetén). A Tervezet rendelkezése szerint az átszámításra irányadó időpont a folyó biztosítási időszak vége. A tőkésítésnél mindig a teljes díjtartalék és az eredeti díjtáblázat veendő számítási alapul. A visszavásárlási értékül a teljes díjtartalék szolgál, a melyből a biztosító a biztosított összeg 3°/o-át jogosítva van levonni. Mindez a magyar kereskedelmi törvény szempontjából a biztosítási magánvállalatokról a legutóbbi években nyilvánosságra bocsátott törvényjavaslathoz viszonyítva is, sok tekintetben újat, illetve attól sok tekintetben eltérő rendelkezést tartalmaz. A kérdés szorosan vett biztosítás-teknikai részétől eltekintek, mert ez bennünket, mint jogászokat kevésbbé érdekel151
