Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
78 Az ajánlattévők rendszerint (ma már a magyar ajánlati blankettákban is) kötelezni szokták magukat arra, bogy az orvosi vizsgálatnak alá vetik magukat. Napjainkban azirány- ban kétely nem is forog fenn, hogy a biztositóknak az orvosi vizsgálatnak tényleges foganatosítása körül valóságos jogvédelemre szoruló érdeke tényleg van; mert az orvosi vizsgálat legalább annyiban összefüggésben van a biztosító vagyonával és illetve vagyoni értéket képvisel reá nézve, mert azon szerződésnek tényleges létrejötte függ attól, a melytől a biztosító saját szolgáltatásai ellenében bizonyos plust, üzleti hasznot remél elérni. Ebben található egyszersmind az orvosi vizsgálatra való kötelezést tárgyazó jogügyleti megállapodásnak kritériumát. Ezzel szemben az igérettevő, tehát a biztosítandó- nál hiányzik a jogilag elismerhető kötelezési jogalap, mert az ő ígéretének tárgya: a saját corpusa fölötti diszpozicziót illeti, tehát oly tárgyat, a mely a jogügyleti forgalomból ki van zárva (magyar ált. polgári törvk. tervezete 1051. §.). E szerint egy ily kikötés, illetve kötelem, az általános magánjogi szabályok szerint nem perelhető, úgy hogy az előttünk fekvő német Tervezet 163. §-a nem is mond újat, ha az ezirányu kötelem érvényesítését kizárja. Miután az orvosi vizsgálatnak az ajánlat tételét követő időben való megtagadása, illetve ennek meggátlása igen sok esetben rosszakaraton alapszik, — sőt esetleg az ajánlattévő csalárdságán, — ennek folytán a biztosítók ez esetre különböző formában szerződéses bírságot kötnek ki, a mely joghatályosnak mindenkor el is ismertetik a német Tervezet említett §-a, tehát annyiban idéz elő változást, a mennyiben el sem ismeri ily kikötés joghatályát. A német polgári törvény- könyv 344. §-a a magyar tervezet említettem §-áva.l azonképen hasonló rendelkezést tartalmaz. A német Tervezetnek tehát ezirányu rendelkezése folytán, ezirányu kötelezettség daczára, a biztosítandó sem nem kötelezhető arra, hogy magát orvosilag megvizsgáltassa, sem arra, hogy az ennek elmulasztása esetén kikötött szerződéses bírságot megfizesse. Magának az ilyeténi szerződésnek gyakorlati értéke alig van, mert hiszemmel alig fordult elő, hogy a biztosítók hasonló esetben csak megkísérelték volna az orvosi 150
