Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
tént kifejezett megállapodás folyományaként visszavonhatat- lannak, tehát a kedvezményezett részéről végleg megszerzettnek nyilváníttatott. Mindezekből immár világos, hogy a biztosítási szerződésből eredő jogok, úgy a német polgári törvénykönyv említett szakaszai, mint a német tervezet idevágó §-a szerint a biztosítási szerződés fennállása alatt, ellenkező kikötés hiányában, a megtörtént kedvezményezés daczára, a biztosítottat illetik meg; miből folyik az is, hogy a biztosítottnak az említett szerződésből meríthető mindezen jogai az ő tartozásai fejében lefoglalhatok és a biztosított csődtömegébe bevonhatók, a mennyiben ellene a biztosítás hatályának lejárta előtt csőd nyittatnék. Kétségtelen, hogy a Tervezetnek ezen álláspontja az életbiztosításnak gazdasági értékét emeli, mert már annak fennállása alatt anyagi értéket képvisel, elzálogosítható, cedálható, kölcsönnel terhelhető vagy visszavásárolható. Ezzel szemben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biztosítottnak ezen szabad rendelkezési joga a kedvezményezésnek értékét és je- lentékenységét nagyban csökkenti, mert azon esetekben, a melyekben a kedvezményezésnek czélja a család vagy annak egyes tagjainak elszegényedéstől vagy gazdasági pusztulástól való megóvása a kedvezményezés jelentősége ily körülmények között tényleg nagyban csökken. Mégis helyeselnünk kell — nézetem szerint — a német Tervezet álláspontját annál inkább, mert ezen rendelkezések csak diszpozitiv jellegűek s mert a biztosítottnak mindennek daczára módjában áll, hogy a kedvezményezettnek a kedvezményezésből eredő jogát azonnal létezővé tegye és megállapodhat a biztosítóval aziránt, hogy a kedvezményezett hozzájárulása nélkül a kedvezményezés megváltoztatása kizárassék. Magának a biztosítónak szempontjából pedig mondhatjuk, hogy többé-kevésbbé közömbös az, hogy kinek kell majdan a biztosítási összeget fizetnie, illetve, hogy kit illessenek meg a szerződésből eredő jogok. A kedvezményezett személy csak annyiban érdekelheti a biztosítót, hogy az esetleg oly személy ne legyen, a kit erkölcsi érzéke nem riaszt vissza attól, hogy magatartásával és cselekedetével a biztosított halálát siettesse. 64 136
