Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
63 kérdése folytán, hanem az abból eredő igények végrehajtás útján való lefoglalhatása folytán is eminens érdekkel bírnak. A szóban levő német Tervezet, a polgári törvénykönyv, tehát a magánjogi szabályok említett hiányosságán a következő diszpozitiv rendelkezések útján vél segíteni: egyszerű tőkebiztosítás esetén kétség esetében a biztosítottat illeti meg a jog, hogy a biztosító hozzájárulása nélkül jogosítottként harmadik személyt jelöljön meg, valamint az először ilyenként kijelölt helyébe, mást nevezzen meg (155. §.). Ezen utóbbi jog megilleti még akkor is, ha az első ízben kedvezményezettként történt megjelölés magában a biztosítási szerződésben történt (156. §.). Mindezekből kitünőleg a biztosítási szerződésből meríthető kedvezményezések fölött teljesen és korlátlanul a biztosított rendelkezhetik, ép úgy teljesen és korlátlanul rendelkezik ez az abból eredhető összes egyébb igények fölött is. Kedvezményezéseket tehet, azokat ismét hatályon kívül helyezheti; sem az egyikhez, sem a másikhoz, sem magának a biztosítónak, sem az előbbi kedvezményezettnek hozzájárulása nem szükséges. Mindezen rendelkezéseknek joghatályához egyoldalú akaratnyilvánítása elégséges. Az eddigiek szerint a Tervezet a biztosított dispozicioná- lis szabadságát illetőleg sokkal messzebb megy, mint a polgári törvénykönyv, mert a német polgári törvénykönyv 332. §-a szerint (magyar Tervezet 1031. §.), az igéretvevő az Ígérő hozzájárulása nélkül az első kedvezményezett helyébe mást csak akkor jelölhet, ha ehhez való jogát fentartja; ebben egyszersmind a későbbi rendelkezések szerződéses jellege is kellőképen meg van óva. A német polgári törvénykönyv 331. §-a szerint az egyszerű, halálesetre való biztosításnál a halál pillanata az az időpont, a meddig a biztosított a már megtörtént kedvezményezés daczára a biztosítási szerződésből eredő ösz- szes jogai felett szabadon rendelkezhetik; a tőkebiztosítások egyébb eseteiben a német polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezésének intencióiból folyólag ily időpontnak (de a magyar tervezet 1030. §-ának világos rendelkezése szerint is) pedig a kérdéses teljesítés esedékességének időpontja tekintendő, kivéve, ha a kedvezményezett joga a biztosítóval tör135
