Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
az életbiztosítást illetőleg, mindkettőben egyes speciális rendelkezések foglaltatnak és pedig : «ha valamely életbiztosítási vagy életjáradék-szerződésnél a biztosítási összeg vagy járadék fizetése harmadik személy javára köttetik ki, ez esetben - kétség esetén a harmadik személy a szolgáltatás követelésére való jogát közvetlenül szerzi meg. (Német polgári törvény- könyv 330. §. Magyar Tervezet 1027. §.) Ha a harmadik javára kikötött szolgáltatás csak az ígéretet vevő halála után válik esedékessé, úgy a harmadik a kérdéses jogot kétség esetében csak a halál időpontjában szerzi meg. (Német polgári törvénykönyv 331. §. Magyar Tervezet 1030. §.) Ha a harmadik az igéretvevő halálakor még nincs életben, úgy a részére tett teljesítési Ígéret csak akkor változtatható meg vagy vonható vissza, ha az arra való jogosultság kifejezetten fentartatott. (Német polgári törvénykönyv 331. §.) Mindebben az jut tehát kifejezésre, hogy a biztosítási összegnek harmadik személy részére való kifizetése, illetve ilyennek kikötése kedvezményezést képez, a melynek alapján a harmadik személy az említett jog érvényesítésére önálló, minden mástól független jogot nyer, a mely jog az egyszerű halálesetre való biztosításoknál csak a biztosított halálának momentumában válik esedékessé. E mellett a nasciturus joga a már életben lévővel teljesen egyenlőnek tekintendő. A német polgári törvénykönyv azonban a magyar tervezethez hasonlóan nem tartalmaz rendelkezéseket az egyszerű haláleseti biztosításon kívül más biztosítási kombinációkat illetőleg azon időpont megállapítására, a melyben a kevezményezett harmadik a kedvezményezésből eredő jogokat megszerzi, különösen nem tartalmaz rendelkezést vegyes biztosítások eseteire, a melyek gyakoriságánál fogva ily rendelkezés különösen aktuális volna. Végtelenül fontos ugyanis az életbiztosítási szerződés minden neménél, a szerződés tartamának minden fázisában a jogosított kilétének ismerete, mert kedvezményezések igen gyakran fordulván elő, ezek a biztosítási szerződésnek már fennállása alatt is — tehát már lejárta előtt — bizonyos anyagi jogszerű igényeket teremthetnek, — a melyek között első helyen áll a visszavásárlás és a kötvénynek kölcsönnel való megterhelési joga, — a melyek nemcsak a szabad rendelkezés fi-2 134
