Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
61 Az eddigiekben többé-kevésbbé általános jellegű kérdésekkel foglalkoztam. Méltóztassék immár megengedni, hogy ezek után a Tervezetnek bennünket különösen a magyar jog- gyakorlat szempontjából, illetve magyar törvények ellentétes álláspontja folytán különösen érdeklő részletkérdéseivel foglalkozzam. Foglalkozni akarok pedig első sorban az életbiztosítással, melynek területén különös aktualitással bir úgy a magyar törvény, mint a német tervezet rendelkezése szempontjából a kedvezményezett jogállásának kérdése. Nem akarok e helyen a kedvezményezett, mint harmadik személy javára szóló szerződésnek egyébbként is rendkívül vitás joganyagával foglalkozni. Úgy a német polgári törvénykönyvnek, mint a magyar általános polgári törvény- könyv tervezetének indokolása e kérdéssel kimerítően foglalkozik. Mindkettő a harmadik személy javára szóló szerződés jogintézményének különös fejezetet szentel és abban foglalkozik az életbiztosítás kérdésével is. Úgy a német polgári törvénykönyv, mint a magyar tervezet irányadó főbb jogelvei ezen kérdést illetőleg rövidek és lényegükben a következők : 1. A harmadik személynek joga függőségi viszonyban van magával az alapszerződéssel. Ha tehát az semmis vagy megtámadható, úgy ezen jog is hasonló sorsra jut. 2. A harmadik személy javára kötött szerződés lényege, hogy a harmadik személy a kérdéses szolgáltatásra közvetlen jogot nyer, úgy, hogy nem csupán az alapszerződés szerint jogosult, hanem ezen harmadik saját jogán is követelhet teljesítést. (Német polgári törvénykönyv 328. és 335. §. Magyar Tervezet 1027. §.) 3. A harmadik személy részéről a kérdéses jognak megszerzéséhez sem hozzájárulás, sem elfogadási nyilatkozat nem kívántatik meg. Ipsó jure megszerzi ő azt és ha nem kívánja azt megszerzettnek tekinteni, határozottan vissza kell azt utasítania. (Német polgári törvénykönyv 333. §. Magyar Tervezet 1039. §.). Anélkül azonban, hogy a német polgári törvénykönyv, vagy ehhez hasonlóan a magyar általános polgári törvény- könyv tervezete is a felek szerződési szabadságát korlátozná, m
