Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

61 Az eddigiekben többé-kevésbbé általános jellegű kérdé­sekkel foglalkoztam. Méltóztassék immár megengedni, hogy ezek után a Tervezetnek bennünket különösen a magyar jog- gyakorlat szempontjából, illetve magyar törvények ellentétes álláspontja folytán különösen érdeklő részletkérdéseivel foglal­kozzam. Foglalkozni akarok pedig első sorban az életbiztosí­tással, melynek területén különös aktualitással bir úgy a magyar törvény, mint a német tervezet rendelkezése szem­pontjából a kedvezményezett jogállásának kérdése. Nem akarok e helyen a kedvezményezett, mint harma­dik személy javára szóló szerződésnek egyébbként is rend­kívül vitás joganyagával foglalkozni. Úgy a német polgári törvénykönyvnek, mint a magyar általános polgári törvény- könyv tervezetének indokolása e kérdéssel kimerítően fog­lalkozik. Mindkettő a harmadik személy javára szóló szer­ződés jogintézményének különös fejezetet szentel és abban foglalkozik az életbiztosítás kérdésével is. Úgy a német pol­gári törvénykönyv, mint a magyar tervezet irányadó főbb jog­elvei ezen kérdést illetőleg rövidek és lényegükben a követ­kezők : 1. A harmadik személynek joga függőségi viszonyban van magával az alapszerződéssel. Ha tehát az semmis vagy meg­támadható, úgy ezen jog is hasonló sorsra jut. 2. A harmadik személy javára kötött szerződés lényege, hogy a harmadik személy a kérdéses szolgáltatásra közvetlen jogot nyer, úgy, hogy nem csupán az alapszerződés szerint jogosult, hanem ezen harmadik saját jogán is követelhet tel­jesítést. (Német polgári törvénykönyv 328. és 335. §. Magyar Tervezet 1027. §.) 3. A harmadik személy részéről a kérdéses jognak meg­szerzéséhez sem hozzájárulás, sem elfogadási nyilatkozat nem kívántatik meg. Ipsó jure megszerzi ő azt és ha nem kívánja azt megszerzettnek tekinteni, határozottan vissza kell azt utasítania. (Német polgári törvénykönyv 333. §. Magyar Tervezet 1039. §.). Anélkül azonban, hogy a német polgári törvénykönyv, vagy ehhez hasonlóan a magyar általános polgári törvény- könyv tervezete is a felek szerződési szabadságát korlátozná, m

Next

/
Oldalképek
Tartalom