Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
и latkozatai a biztositó kívánságával és szándékával egyenes ellentmondásban állanak. Azt hiszem, hogy ha a tervezetnek ezirányu rendelkezései nem is merítik ki az összes képzelhető esetek megoldását, mégis a legvitásabb kérdéseknek megoldását, a melyek az ügynöknek az ajánlatok kitöltése körüli mulasztásában lelik forrásukat, megkönnyítik. * Az általános kérdések közül különösen fontos és alig kimeríthető kérdés az ügynöki kérdés. A miket már eddig mondottam, némely irányban e kérdéssel összefüggésben állottak. De általánosságban a tervezet ezirányu rendelkezéseivel szemben állásfoglalásunk annál inkább kívánatos, mert ez jog- gyakorlatunk egyik legvitásabb és az utolsó évek joggyakorlatát tekintve, annak legváltozatosabban megoldott kérdését képezi. A biztosítási ügynökök jogállása a biztosítási jog legvitásabb kérdése. A vitás kérdés lényege nem a biztosító és ügynöke közötti jogviszony mikénti megítélése, mint sokkal inkább ezen viszonynak kifelé való nyilvánulása, vagyis azon kérdés: hogy az ügynök jogi értelemben mennyiben tekintendő a biztosító képviselőjének és mennyiben felelős a biztosító ügynökei ténykedéseiért. Hogy a biztosítónak és a biztosítottnak ezirány- ban nézetei és kívánalmai éles ellentétben állanak egymással — ez természetes. Míg ugyanis az utóbbiak az ügynökben a biztosító bizalmi emberét látják és abban korlátlan képviseleti jogot keresnek, addig a biztosítók az ügynökök képviseleti jogát lehetőleg korlátozni és ezirányban való felelősségüket a lehető legkisebbre szorítani szeretnék. A német kereskedelmi törvény (1897. évi) megalkotása előtt ügynökökre vonatkozólag törvényes rendelkezések általában hiányoztak. A korábbi német kereskedelmi törvény ugyanis eltekintett attól, hogy az ügynök fogalmát és képviseleti jogosultságát törvényben szabályozza, mert a miként a nürnbergi konferenczia proto- kollumai (88. 1.) mondják, az ügynök fogalma egy jogilag nem fixirozható fogalom. A jogteoria és joggyakorlat kapcsán az ügynök fogalmát mind világosabban megállapítani és annak не
