Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
32 daság valamely ágának érvényesülése és sikeres fejlődése csak akkor mondható biztosítottnak, ha a közgazdaság azon terén nyilvánuló tevékenységből előálló jogok és kötelezettségek érvényesítése és megvalósítása a jogrendszer idevágó ágának kiépülésével garantálva is van. A biztosítási ipar fejlődésének tehát csak akkor van meg az előfeltétele, ha a biztosítási szerződésből eredhető jogok és kötelezettségek érvényesülése a mindenkori jogrendszer mikénti alakulásával és illetve a megfelelő biztosításjogi szabályok megalkotása útján de facto biztosítva van. A biztosítási ipar fejlődésének egyedüli biztos alapját a. biztosítási jog fejlett volta képezi. Mindezzel csak azt kívántam demonstrálni, hogy a biztosítási ipar és a biztosítási jog kölcsönhatása kétségbe vonhatatlan, a mi egyébként a közgazdaság és az általános jogrendszer kölcsönhatásából természetszerűleg is következik. Ha figyelembe vesszük, hogy Németországban a közgazdaság lendülése mily régi időre vezethető vissza, a fentebb előadottak után valóban csodálkoznunk kell, hogy a német biztosításjogi kodifikáczió a biztosítási jog rendezésével oly sokáig késett. Nem mintha a biztosítási iparnak, mint a közgazdaság egyik igen fontos ágának, a vonatkozó jogalkotás és jogfejlődésre való kihatása ez által megczáfoltatott volna, — mert ha Németországban biztosításjogi kodifikáczió nem is volt, a német biztosításjogi judikatura megteremtette a biztosítási ipar fejlődéséhez szükségelt jogelvek és jogszabályok összességét — de mégis csodálatos, hogy Németország, mely a tételes jogrendezés terén különösen az utóbbi évtizedekben vezető szerepet vitt és visz: a biztosítási jog tételes rendezését, mintha szánt-szándékkal kerülgette volna. Pedig a kodifikaczionális törekvések a biztosítási jog terén Németországban igen régiek. Már 1874-ben, midőn tervbe vétetett a német polgári törvény- könyv kodifikációja, elhatároztatott, hogy azzal kapcsolatban a német kereskedelmi törvény revíziója is foganatosíttassék, a melylyel egyidejűleg egyszersmind a magánbiztosítási jog is a német birodalom egész területére nézve egységesen lett volna szabályozandó. Ezen törekvések daczára a német jogélet terén azon sajátságos helyzet állott elő, hogy a német polgári törvénykönyv, ezen hatalmas internaczionalis munka megalkotta104
