Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
33 tott, hogy a kereskedelmi törvény revidiáltatott, mégis a biztosítási jog tekintetében a polgári törvénykönyv életbeléptetési részének 75-ik szakaszában azon nem épen dicséretre méltó fentartás foglaltatott, hogy a biztosítási jog tételes rendezése további intézkedésig az egyes fejedelemségek törvényhozási hatáskörébe utaltatik. A tételes rendezéssel a német törvényhozás késvén, ennek megfelelően Németországban a ma- gándiligenezia is alig foglalkozott a joganyaggal. Míg nálunk a múlt század 70-es és 80-as éveiben jogászaink legkiválóbbjai foglalkoztak az akkori «Magyar Igazságügy »-ben és a «Magyar Themis »-ben a magyar biztosítási jog egyes érdekesebb témáival, addig a németországi részvétlenségre jellemző, hogy egyetlen ember volt az, a ki a biztosítási joggal ex asse foglalkozott, az igen előnyösen ismert birodalmi törvényszéki biró, dr.Bahr, a ki 1883-ban egy alapjában átgondolt és kidolgozott törvénytervezetet készített a biztosítási szerződésről, a melynek sorsa egyszersmind jellemző azon elposványosodásra is, a melyben a németországi e tárgyú törvényhozás bosszú időn át leiedzett. E törvényről ugyanis a nyilvánosság még tudomást sem vett és tulajdonképpen nyilvánosságra is csak 1892-ben került, a Kohler és Ring által szerkesztett «Archiv für Bürgerliches Recht» czimű folyóirat említett évfolyamának de- czemberi füzetében. E kérdéssel egyébként hosszasabban foglalkozni nem tartom helyén valónak, csak jellemzéséül említettem fel azon viszonyoknak, a melyek az előttünk fekvő német tervezet elkészültét megelőzték. Az utóbbi években azonban Németországban mindinkább intenzivebbé vált a szükségérzet biztosítási szerződésről szóló törvény megalkotására. Az érdekellentétek, melyekről a magánjog területén rendszerint szó van, a biztosítási intézmény területén, ennek sajátos jellege folytán, különösen élénken váltak érezhetőkké. Nem tartom szükségesnek, hogy az e tárgyhoz értők jelenlévő nagy számára való tekintettel ezt erősít- gessem, hiszen a biztosítási jog területén a jogbizonytalanság a biztosítókra nézve természetszerűleg mindenkor nagyobb mértékben válik érezhetővé, mint a biztosítottakra, a bíróságoknak a biztosítottak érdekében kifejtett és azok védelmét czélzó 239 3 105
