Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

1904. április 16. Dr. Rósa Ferencz: Tisztelt Teljes-ülés! A német biztosítási törvénytervezet fölött megindult vita során az előadó úr észrevételeit kifejezetten a törvénytervezet általános részének intézkedéseire korlátozta, és kijelentette, hogy a különös részszel foglalkozni nem is kíván. Nézetem szerint azonban az említett tervezetnek általános része sem részesült nálunk eddig a megérdemelt méltánylásban, mert az abban kifejezésre jutó igen fontos biztosításjogi elvek az elő­adás során nemcsak kimerítve nem lettek, de még ismertetve sem. Méltóztassék ez okból megengedni, hogy a magam részé­ről a már az előadó úr által is érintett általános rószszel én is foglalkozzam és csak azután térjek át a német tervezet kü­lönös részére, és a mennyiben az idő megengedi, a magyar jog- gyakorlatról és hogy mindezekkel csak azon részükben fog­lalkozzam, a melyek tekintettel a modern jogelveknek ben­nük kifejezésre jutó állásfoglalására és az aktuális biztosítás­jogi kérdések mikénti megoldására, a velük való foglalkozást indokolttá teszik. * Általános tapasztalat, hogy a mindenkori jogrendszer visszhangja a közgazdaság mindenkori állapotának, a miként a közgazdaság fejlődésének foka is a jogrendszer fejlődésének fokára és irányára befolyást gyakorol. Ha ehhez kétség nem fér, úgy szükségképen következik ebből az is, hogy a közgaz­daság valamely ágának fejlődési foka és iránya szükségképen megteremti magának azon jogelvek összességét, a mely érvé­nyesüléséhez és sikeres fejlődéséhez szükséges. Mert a közgáz­án

Next

/
Oldalképek
Tartalom