Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)

Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]

25

1. hogy biztosítási ajánlatokat és az ezek visszavonására vonatkozó nyilatkozatokat átvegyen;

2. hogy a biztosítás tartama alatt felmerülő közléseket, valamint elállási, felmondási és a szerződési viszonyt érintő egyéb nyilatkozatokat átvegyen;

3. hogy a biztosító által kiállított kötvényeket a feleknek kiszolgáltassa;

4. hogy az esedékes díjakat felvegye.

De ezen utóbbi pontban foglalt jogosultság ellen, hogy t. i. a közönséges ügynök korlátlanul fel legyen hatalmazva az esedékes díjakat saját nyugtájára felvenni, az összes németországi biztosító-vállalatok a leghevesebb küzdelmet folytatják, épúgy mint az nálunk is megtörtént, midőn az 1900. évi törvény- tervezet napvilágot látott és szaktanácskozás tárgyává tétetett. Tény az, hogy ezen intézkedés végtelen anyagi veszélyeket rejt magában a biztosító-vállalatok ellen, a nélkül, hogy a nagy- közönség érdeke azt akadályozná. Teljesen el van érve a czél, ha az ügynök jogköre arra korlátoltatik, hogy a díjakat ne a saját, hanem a társaság nyugtájára vehesse fel, mert hiszen a társaságok mindig gondoskodnak arról, hogy a feleket a fizetésre pontosan felszólítsák és hogy az általuk kiállított nyugták az illető ügynökséghez szétküldessenek és ott a felek rendelkezésére álljanak. Ha pedig e részben valamely mulasztás követtetnék el, akkor a biztosítottak az ebből eredhető joghátrányok ellen a javaslat 30. §-ának intézkedései által teljes védelemben részesülnek.

A biztosítóknak egy további óhajtásuk a javaslattal szemben az, hogy az ügynököknek a javaslatban meghatározott jogköre a saját ügynökségüknek területére, illetve az általuk kötött ügyletekre korlátoltassék.

Mindkét óhajtás kimerítően tárgyaltatott a német biztosítási tudományos egyesületnek Berlinben 1903 deczember havában tartott nagygyűlésén. Ezen tanácskozásokban résztvett a javaslat szerzője, Oegg titkos kormánytanácsos is, a ki a maga részéről kiemelte, hogy a javaslat maga sem czélozta azt, hogy minden biztosítási ügynök az összes felekre és ügyletekre kiterjedő jogkörrel ruháztassék fel, miéit is teljesíthetőnek jelentette ki ama kívánságot, hogy az ügynök jogköre